RUDOLF

Csütörtök délután megint a sebészetre voltam hivatalos, nyakkötözés-ügyileg.Minden nap odajárok, ez a nap miért lett volna kivétel.Szóval tudtam megint mi vár rám,nem olyan elviselhetetlen, de nem örültem nagyon.Ez a sebben kutakodás kicsit uncsi már, be kell gyógyulnom minél előbb!

Szóval doktorhoz indulás előtt még valami szokatlan dolgot láthattam:Rudolfot,a rénszarvast.

Az udvarunkon valami reklámfilm forgatás lett volna, oda éekezett Rudolf.Veresegyházáról jött,a macifarmról.17 és 21 óra között volt kiírva a forgatás, de csak szemforgatás lett belőle.

Rudolf megérkezett fél 6-kor és a ház nagy örömére besétált az udvarra.Kicsit nem volt kedve szerintem az egészhez.Meg lehetett volna simogatni, de orvos előtt nem volt nagy hangulatom.Csak néztem és nagyon tetszett.

A házból páran lementek, de nem nagyon simogatták.Az egyik szomszéd akart körtét adni neki, de a végén nem merte kézből eteni és odadobta csak úgy.

Szóval fogtam a fényképezőgépemet és fotóztam egyet, de olyan sötét volt hogy vakuval sem látszott semmi./ezért biggyesztettem ide a medveotthonból képet/

Mire hazaértem sötét volt, és szegény Rudolf nagyon unatkozott.Egyszer jobbra ment, egyszer balra; néha ette a fákról a leveleket, néha az avart rugdosta.Így ment ez a reflektorokkal kivilágított udvaron, kb. fél 10-ig.Közben a B&Oüzletben fogadás volt, rakták magukat a celebek ide-oda.

Eredetileg úgy volt, hogy reklám forgatás lesz.Rudolf megérkezik valamelyik bolygóról és benéz a B&O ablakán, közben kint megy a ködgép.Rudolf ott volt a reflektorokkal együtt, de más nem.

Gyanítom hüjének nézték a házat,de nem baj.Megérte Rudolf miatt!!

Holnap megyünk a Macifarmra és majd jól meglátogatjuk!!!!!Ott fogok fotózni!!!!

http://www.medveotthon.hu/

MAUZI VII.

Tavaly októberben írtam utoljára mauzi-ügyileg.Most sajnos újra megtalált minket Mauzi VII.
Józsi kollégám látta a szeme sarkából, hogy egy szép verőfényes reggelen Mauzi átrobogott a szoba egyik sarkából az ülőgarnitúra mögé. Anyu üldögélt addig nyugodtan a garnitúrán, de ahogy Józsi elrikkantotta magát hogy EGÉR, megszűnt a béke!
Elkezdődött a nagy figyelés! Sikerült is rátalálnunk az egérkakikra , szép adagokban.Az ülőgarnitúra mögött a sarkot telepottyantotta a dög, majd a spájzban is szétnézett és jelölt!
Tulajdonképpen eddig nem is kutattam, hogy az egér hogyan tud rohangálás közben pottyantgatni?Hol vannak a wcpapírok?Na meg egyáltalán!
Szóval a hét valamelyik keddjén nekiestünk a spájznak Erzsikével.Pakoltunk szép nyugodtan, amikor is az egyik nagy doboz alján egy óriási lyukat fedezett fel Erzsike.Szépen komótosan ki volt zabálva a doboz oldala alul.Volt egy nagyobb lyuk is, mintha egy ajtó helye lett volna.
Aztán a kenyérsütőgépről megkajált nylondarabokat is megtaláltuk.Be akart költözni egérke a gép hátsó traktusába, ahol a zsinór helye van. Tavaly beköltözött a fritőzbe egy időre, a zsinórtaróba.
Szóval takarítunk szépen, pakoljuk ki a nagy dobozból a műanyag dobozokat /"Dobozoltunk mint Tóték!"/, amikor is Erzsike benyúl a dobozba és egy akkorát üvölt, hogy a hetediken is hallották! EGÉR!Ott ült a dobozban és baromira nem zavartatta magát, hogy mi nyúlkálunk és pakolunk!
Hát hogy is mondjam szépen, becsináltunk szinte.Mi nők! Maci még mindig nem érti mi a fene miatt félünk egy pici egértől!Inkább egy elefánt!?Anyut bezártam a nagyszobába!
Lerángattam Józsit a hetedik emeletről, hogy mentsen meg bennünket!Nyúlkált egy adag papírtörlővel a kezében és rémesen megörült, amikor megfogott valamit.Nyomkodta a markát össze-vissza.Aztán kinyitotta és üres volt!Egér nuku!!!!Józsi elbattyogott!
Újra nekiláttunk a pakolásnak, Anyu is kimerészkedett a szobából.
Majdnem kész is voltunk, amikor már csak egy doboz volt hátra.Szedegettem ki a palacsintasütőket szépen, Erzsike pedig a többi cuccot, amikor újra felkiált:EGÉR!De nem hagyta most annyiban!
/gyanítom a dög átmenekült ebbe a dobozba és biztos rajtunk röhögött!!/
A dobozt elkezdte kihúzni a folyosóra, nehogy kimásszon és elbújjon a konyhában a kis piszok!Partvissal felszerelkezve biztosítottam a helyszínt!
A dobozt felfordítva elkezdte ütögetni az doboz oldalát, remélve hogy kimenekül Mauzi.Így is lett!Kirohant a folyosóra a lengőajtó felé, de egy jól irányzott 180 fokos fordulással a másik irányba fordult és az életéért futott.Majd lefutott a folyosó függőleges korlátján, a földszinten pedig berohant a kertben az avarba.Nem jött zavarba!Egy ideig láttam aztán kész. Elcsendesedett a kert...
A furcsa hogy tavaly vettünk 4 darab elektromos egér-riasztót.Bedugtuk a konektorokba és kész.Olyan hangot ad ki, amit az egér nem visel el. Papíron legalábbis.De ez a mostani egér vagy süket volt, vagy füldugót használt!
Megállapítást nyert a károk felmérése után, hogy valószínűleg lisztérzékeny és cukros, ugyanis csak a Tóték féle gluténmentes tésztákat ette meg, és a tejport nagyon szereti.
Nem eszik cukrot, kávét, kakaót.Diót nem talált,mert azt jól üvegbe tettük már régen! Hihihi!
Nem szereti a lencsét és babot, riszt sem eszik.Tehát nem kínai!
Lehet hogy a többi társával Oroszországból jött és ezért a spájzban vannak!

u.i.:most minden tárgy műanyag ládákban van, és minden kaja-féle műanyag dobozoban van elzárva.Ha szereti a tejet=akkor tejfogú egér.Ha vasfogú egér jön= akkor a ládáknak annyi.....

VIRÁGOM-VIRÁGOM

Vasárnap Snoopyékkal virágkiállításra indultunk.A meghirdetetés nagyon izgalmas dolgot ígért, 63 ezer négyzetméteren virágok trallalal!!!
Nos valahogy odakecmeregtünk a szigetszentmiklósi Flóra nagybani virágpiacra.Kiírás nuku, táblák erre-arra.Végre láttunk két méhecskét, aki nagyban integetett, hogy merre kell leparkolni.Nos ez már nem tetszett, mert a puszta közepén volt a parkoló.Elég furcsa hogy a szántóföld típusú parkoló -pálya hogy jött be a képbe!Mindegy leraktuk a kocsit a tűző napra, és megtettük a kb.100 méteres távot, a szántóföldön és betonon keresztül a bejárathoz.A kiállítóknak és virágos-vásárlóknak normális parkolójuk volt, de végül is nem sajnáltuk tőlük.
Befizettük a fejpénzt, amit kicsit soknak tartottunk (1250.-/koponya),a végén már meg is bántam!Kaptunk a kézfjünkre pecsétet!HOHU felirattal; Hortus Hungaricus!
Szóval a 63.000 négyzetméter úgy nézett ki, hogy volt 2 csarnok.Csarnokocska, bennük kertészeteknek való kiállítókkal.Maci ki is szúrt nekem egy piros traktort!Én lehetnék a kisvakond piros traktorral!Ha szerettem volna,lett volna hozzá kertésznadrág is!
Találtunk még műtrágyát, műanyag öntözőkannát, locsolócsöveket, kapálógépeket , fagylaltot, kötöződrótot, zöldségfát,lépegető ekszkavátort,humuszt, mamuszt,illóolajat (ami jó 8000.-ért).
Muskátlik, ciklámenek, kardvirágok, rózsák, lóherék, fenetudja milyen gazok töméntelen mennyiségben! Meg rettentő tömeg!!!! A kifelé áramló férjek kezében elefántfű-szerű gazok és 20 cm nagyságú zöldek voltak, nylonzacsikban.Rémületes fejükön látszott, hogy már menekülnének.
Kivánszorogtunk a csarnokból, és megnéztük a legjobb részt a "kapsz 10 négyzetmétert, varázsolj belőle kertet"! Na itt voltak zseniális ötletek, igaz pénz is kell hozzá a kertépítő-mestereken kívül!Ez a rész a fedetlen parkoló részen volt, így a napszúrás kerülgetett mindenkit!Viszatotyogtunk a csarnokba és mégegyszer utoljára végigmásztunk egy kis részt belőle! Gyanítom ide az életben nemjövünk vissza! Snoopyval megbeszéltük, hogy majd a Kertészeti Egyetemen lévő virágkiállításra megyünk inkább!
Korgó pocival lekalandoztunk a Karámhoz, halazni! Itt legalább nem csalódtunk! Megint friss, finom hal volt!Tavasszal visszatérünk!

HÉT FÁTYOL

Múlt szombaton a Szalajka-völgyébe látogattunk el.Tavalyi ottjártunkor örökre beleszerettem a völgybe !
Most Gabi barátnémat fuvaroztuk oda, Süni és Tomi társaságában. Az igazsághoz tartozik, hogy a völgybe oda-jutni szinte csak autóval és vonattal lehet Pestről.Vonattal kétszer 3 óra a vonatozás, utána egyéb átszállások. Torontóból, ahonnan Gabi jött ,onnan szinte csak repülővel lehet!Szóval szerveztünk egy jó kis túrát, hogy megmutasuk, nekünk is van természeti szépségünk, nem csak Kanadának.
Bepréseltük magunkat Medvécske autójába és nekivágtunk a nagy útnak. Hátul elfértek kicsit szűken ugyan hárman, Maci vezetett és meg néztem előre, mert nem forgott a bekötött nyakam. Mondjuk a sebész-doktornéni nem írta föl receptre, hogy 3 napos műtött nyakkal 400 kilométert kell autózgatni, de otthon megbolondultam volna.
Meg egyébként is, megígértük a kirándulást, így ehhez tartottuk magunkat.
Nagyon jó hangulatú út volt, dumcsiztak a hátsó sorban ülők.Röhögcséltünk, nézelődtünk végig.Átkeltünk nagy szerelmemen, a Bükkön!!!!Azon az erdei úton, ahol csak egy nyomsávos az út (igaz az viszont aszfalt!) és ahol az az erdő van, ahol a 7 törpe lakik!
Szóval megérkeztünk végre a Völgyhöz, az erdei vasúthoz.Ott persze szembesültünk megint a honi szervezetlenséggel.
A kisvasút indult volna 11.30-kor, de nem indult mert a másik mozdony nem jött vissza, egy nyomtávos sínen pedig nem megy a dolog!Szóval 30 perc egyhelyben-állás, a sor oldalról növekedése, a tülekedés:magyar vircsaft! Gabi persze mosolygott,leginkább rajtam; Tomi pedig nyugattott hogy nehogy valakit békává varázsoljak!Süni és Maci egész jól bírták!
Na végre vonat leérkezett, erre mindenki megrohanta és helyfoglalót játszott rajta!Azért csak sikerült leülnünk és végre elindultunk!Továbbra is mesés a táj, megéri várakozni a kisvasútra!
Felértünk a végállomásra és megvártuk amig a tömeg eloszlik valamerre, fotózkodtunk kicsit a
tónál, majd lefelé indultunk szép komótosan.
Süni néha előrerohant, keresett valami leülési lehetőséget és ott bevárt minket, addig mi dumcsiztunk szépen.Majd jött az uzsonna, Tomi almája a hátizsákból!Nem akartunk enni nagyon, mert indultunk tovább Lillafüredre ebédelni!
Szóval a völgy-séta megeset, mintegy 2 és félóra alatt!Szép komótos bllagás volt, de szerintem mindannyian élveztük, mert végre kaptunk levegőt! Erre a pesti és torontói gyerekeknek volt nagy szüksége!Tehát mindannyiunknak!
Kocsiba vágtuk magunkat és irány Lillafüred!Megérkeztünk a pisztráng-telepre, ahol teltház volt.Így becsatlakoztunk egy nagy asztalhoz, ahol kedvesen összébb húzták magukat a motoros urak!
Megrendeltük a halakat és vártunk szépen!Én mondjuk addigra már éhen akartam halni, de nem sikerült!Tomiról kiderült talán ekkor evett életében először halat!Le a kalappal előtte és megtisztelve érzem magam, hogy bízott az ízlésemben!Úgy nézett ki, hogy ízik Neki;lehet hgy nem fog mindig halazni, de most megette a világ legfinomabb pisztrángját!
Süni is legyűrte a hófehér húst, a bőrét megörököltem (mármint a halacskáét)! Nyami!
Maci tányérján is csak szálkák tanúskodtak a halazásról!Gabi is szép komótosan eltűntette a halacskát! Hallatlan jól laktunk!
Tele hassal indultunk hazafelé! Sikerült kisétálnunk és telezabálnunk magunkat!Tehát a jó levegő és a hal megtette hatását, Gabi kidőlt a kocsiban és majdnem hazáig horpasztott!!

VARRATSZEDÉS


A péntek hajnali "párna-csata"után elég fáradtan ment a nap. Délután 4-re mentem varratszedésre a rendelőbe, ahová Maci lelkesen elkísért. Persze, mert nem Neki szedték a varratait!
Becsekkoltam a betegirányítóban,majd felbattyogtunk a sebészetre, ahol ültünk 3/4 órán át.
Behívtak a kötözőbe, ing le majd hasra vágtam magam az vizsgálóágyon.Doktornő érkezett a fejemhez, majd szépen elkezdte leszedni a kötést a nyakamról.Na ez már kissé pocsék érzés volt, mert a ragasztó nem akart elengedni. Na de okos enged alapon csak letépték!
Akkor jött a fekete leves, a varratok kiszedése:iszonyat volt az a perc, amig kihúzta a zsinórt a sebből!!!Brrr!Ömlött rólam az izzadtság, szorítottam a szájamat, haraptam az ajkaimat!Ezt gondolta a doktornéni, mert kedvesen mindig kérdezte, hogy fáj-e nagyon és hogy kapok-e rendesen levegőt?Próbáltam válaszolni összeszorított szájjal, nehezen ment!
Valahogy túléltem a zsinórtalanítást, majd kaptam valami seböblítő löttyöt,új dréncsövet és egy kis paprika-krémet vagy mifenét.Csípett mint a nyavaja, de már nem érdekelt!Aztán végre bekötöttek gézzel,lekötöttek és mehettem utamra!
Szegény Maci hallgatta a nyavajgásomat a Bazilika előtti úton végig!Még jó hogy katona-zenekar koncert volt, ez feledtette egy kicsit a fájdalmam!

EGY NEHÉZ NAP ÉJSZAKÁJA

Itt ülök hajnali 3 óra óta.Tulajdonképpen egész jót aludtam, igaz félig ülve, mert a kötéstől nem lehet lefeküdni.Pontosabban lehet, csak nem tudok!
Sikeresen 3 darab, különböző méretű párnát vontattam be az ágyba, így lassan úgy éreztem magam, mint borsószem királylány a meséből! Macinak azért jutott egy kis hely, nyugi!
A legnagyobb és legkövérebb, duplatöltetű párnára rátettem a kispárnámat, majd végre eldőltem este 11-kor. Ekkor rájöttem hogy csak a jobb oldalamra dőlve tudok megmaradni. Hihetetlen élmény,de nem tudtam megfordulni!Este még biztos ami sicher, tettem egy kötésvédő kötést a nyakamra, sál gyanánt /Ádámka 8 évvel ezelőtti tetra pelenkája volt/.
Igen jó ötletnek bizonyult, ezért hajnali 1/2 3-kor úgy éreztem magam, mint akit egy szaunában éppen fojtogatnak!!!Sikeresen lekapartam a magamról a sálat.Addigra elzsibbadt a nyakam is, így párnacsereberélési akcióba fogtam. A ducipárnát és a kispárnát kivakartam magam alól és a lábaim alá költöztettem, majd a középső méretű , ergonómiai-oldaltfekvő IKEA párnát gyűrtem a fejem alá. Na ez igen hüje ötlet volt. A párnát megvettem és nem tudom használni!Mindenre jó,csak aludni nem tudok rajta! Borzalmasan meleg és puha.Nem mondom télvíz idején kitűnő darab, ha az ember a hóban reggelizik!
Szóval IKEA párna ki, kispárna vissza.Végre elaludtam volna, erre Maci elkezdett horkolni!Na erre besokalltam sajnos, így inkább kimásztam ide a géphez.
Érdekes a nyakamon a seb nem fáj, de a sebtapasz-ragasztó piszokul zavar és viszket a bőröm.
Ráadásul akkor méret, hogy aki szemben áll velem, annak is feltűnik a ragasztócsík a nyakam két oldalán.Körben éri a nyakincám! Masnis cica!
Úgy fogok kinézni kötözések után, mint akit ragasztószalaggal akartak megfojtani, a Helyszínelők filmben!!!Mindezt még 2 hétig ragasztás és kötözések után! Brrr!!
A nyakbiccentő izmaim bedurrantak és úgy érzem magam, mint aki testépítő világbajnokságra edz és éppen a nyakizmokkal dolgozik!
Nyakas vagyok, az már tény!

NESZE ITT EGY PÚP

Teve van egy púpú, van több púpú és kész. Nos én az egy púpú tevék vállfajához tartozom , illetve tartoztam ma reggelig.Történt hogy egy bő héttel ezelőtt a nyakamon hátul, jött egy kis pattanás.Ahogy az kamaszoknál lenni szokott ki is nyomtam és ezzel el is intéztem a dolgot.Hittem én, hogy ennyivel megúszom, de nem ment sajnos.
A pattanáska alatt lakott egy kis púp, évek óta. Nem csinált bajt, nem zargattam ezért.Igaz már az eszemben volt hogy talán el kellene vándorolnom vele a bőrgyógyászatra; de győzött a lustaságom és a félszem /nem a fél szem/!!!
Na ez a kis púp most a piszkálódásom hatására el kezdett nőni és bele is pirult!Sikerült kb. egy kisebb méret pingpong labdányira növesztenem! Tettem rá propoliszt ,jeget, alzolkrémet, meleg dunsztot; de sehogy sem akart javulni!Csak nőtt!!!
A vége az lett, hogy Andreácska doktornéni átkergettett a sebészetre ma reggel! Be voltam szarva rendesen! Az ismerős sebésznéni szabira ment és csak két hét múlva jön vissza, így aztán maradt a nagy ismeretlenség!Bevallom féltem egy kicsit/nagyon!
Hajnalban még nézelődtem a tükörben egy kicsit, kifordított fejjel, szemüveg nélkül, gondoltam meggyőzöm magam, hogy nem kell ehhez sebész : nos semmit nem láttam , de addig forgolódtam, amig el kezdett a vér jönni a sebből! Ajvé! Mégis át kell mennem, ennek a fele sem tréfa!Lelki szemeim előtt már láttam a hentesbárdot, az injekcióstűt és a fröcsögő vért! Brrr!
Igen ám, de jobban féltem hogy szert teszek valami szepszisre és abból nem jövök ki jól! Irány a rendelő!
Becsattogtam az orvosi rendelőbe, bekartonoltam magam, majd felsétáltam a sebészetre. Régen lehettem arra, mert közben befalaztak egy részt belőle, és én pont oda akartam bemenni.Sebaj megyek másfelé.Ja, de arra egy másik ajtó volt , az volt ráírva: Egynapos sebészet!Ez jó lesz, nem akarok beköltözni több hétre.Nem volt ott senki.Jó akkor megyek tovább, van még sebészeti ajtó!Kibetűztem a fél centis kiírásból hol lehet a doktornő ajtaja.Rövidlátók és szemészetre-járók az életben nem jönnek rá! Tudtam a nevet és így saccra leültem az ajtóhoz közel.Ment a tévé a folyosón, de úgy hogy senki nem látta.Mert a plafonra tettek egy konzolt és a konzol egy vizsgálóajtóval pont szemben volt! Hihihi!Így volt a múltkor a szemészeten is!
Nos nekiálltam olvasgatni, de behívtak elég gyorsan.Egy nagyon kedves asszisztensnő kérdezte mi baj, mondtam.Bájosan kérdezte hogy megnézheti-e! Mondtam persze ilyen szépet nem látott!Tetszett is neki, mondta hogy ezt szépen feltárjuk!Ajjaj,tudtam ez mit jelent!
Leküldött a büfébe hogy egyek és igyak valamit, nehogy rosszul legyek!Úgy tettem és ettem.Egy darab 10 forintos nagyságú pogácsát, egy darab párizsi kockát bírtam enni és kettő korty víz ment belém!Gondoltam ha kijön belőlem, akkor sem kell sokat takarítani utánam!
Felmentem és leültem, gondoltam olvasgatok még! A Nők Lapja betűi folytak össze-vissza, semmire nem emlékszem.Megint gyorsan behívtak.Nem ismertem az orvosnőt, nem tudtam mi vár rám!Most már tudom, csupa jó!
A doktornő ,akit Nataljának hívtak, kb.45-50 közötti, őszes hosszú hajú törékeny hölgy, akcentussal beszélt.Ekkor megnyugodtam!Tudni kell hogy nagyon sok orosz ajkú barátunk van, és jó élmények kapcsolódnak hozzájuk!!!
Valaha régen Irina volt a természetgyógyászunk; nos Ő nagyon sokszor kihúzott a pácból minket!Mostanság Olga az, aki hajunknál fogva kiemel a mélyből!Neki köszönhetem , hogy a gerincsérvemet nem kellett operálni!!!Ő az aki a sarokfájásomat is orvosolta lézerrel!
Nem is tudom felsorolni a sok barátot, barátnőt akik nagyon sok kedvességet adtak nekünk!
Szóval Natalja doktornő megnézte a nyakam, majd kérte hason feküdjek fel a vizsgáló ágyra.Úgy tettem!Egyszercsak mondja nekem , forduljak meg, mert a fenekem lett így megvilágítva.Jó átfordultam.Kérte hogy lógassam a fejem az ágy széléről lefelé.Így tettem, majdnem leestem! Mondta , drágám ennyire azért nem kell.Elhelyezte a fejem és elkezdtek készülődni felettem!A legnagyobb injekcióstűt sikerült megörökölnöm a magyar egészségügytől!Mindezt hallottam csak és akkor még nem gondoltam hogy ez 8 centi is lehet.Először a hajamtól váltam meg egy kicsit, majd egy fél deci jódot löttyintettek rám.Jött Natalja és a tű, mondta hogy ezt most egy kicsit belémszúrja.Ja mind a 8 centit??? Nagyon finoman dolgozott, szinte nem is fájt!Ugyan abban a percben ahogy jött a tű, minden kifolyt a púpból!Mondták az asszisztensnők, hogy a beteg kicsit folyik!
Majd egy kicsit vártak és jöttek a szikék, az olló meg még mifene!Nem éreztem semmit, nem zavartattam magam, feküdtem hason.Csak meleg volt a lámpa a fejem felett! Addigra sikerült végre nem a fenekemnek világítania!Nos hallottam az olló nyikorgását, de nem éreztem; lelki szemeim előtt láttam amint a púpomat kivágják! Jajj a teveségemnek!!
Műtét közben a doktornő édesen kérdezte, hogy:-Ugye kapok levegőt???? Kaptam!Beszéltetett, hogy mit csinálok, meg mi újság velem, mondjak valami jót! Jól esett, hogy érdeklődött!
Maci ugyan közölte utána, azért beszéltetett, nehogy elvágja a hangszálaimat!Reménykedett???
Szóval a nagy varrótanfolyam után, dréncsővel a nyakamban, felülhettem.Már el akartam indulni, de mondták jó lenne ha megvárnám, amig bekötöznek! Tényleg!
Holnap mehetek kontrollra, majd utána még 2 álló hétig!
Most úgy nézek ki, mint egy masnis cica.Legalábbis Maci szerint!Szerintem egy transzformer mozgású, vízilóra emlékeztetek kötéssel a nyakamon.Ja és sálat is kötök rá, nehogy elhagyjam a kötésemet.
Nesze nekem púp!