BUDAPEST SZEGED ÉTTEREM

Tegnap délben igen úri dogom volt, nem főztem./igaz azért, hiányzott a főzés öröme!!!/

Szóval hallgattunk a jószóra, és Doki ajánlására ellátogattunk a Szeged Étterembe.

Szép környezetben a Gellért Szálló szomszédságában található a kétszintes étterem.A felső szinten a'la carte rendszer működik, lent a borospincében van a svédasztalos ebéd, tehát 12 és 15 óra között meghatározott összegért, annyit eszel amit bírsz.Itt mondjuk kevesebb a választék mint a Trófeában, és az ital sincs benne, de fele annyiba is kerül.

Az ital ára nem elviselhetetlen, a kaja pedig így is bőséges volt. Két féle levesből lehet választani, hidegtál is van, saláta és 5-6 féle főétel, 2 fajta édesség. Nagyon finom és ízletes az étel, a pincérhölgy nagyon kedves, mosolygós volt, térült-fordult vitte el a tányérokat, hozta az italokat,kávét.

12-kor ketten ültünk még csak, de szép lassan elkezdtek szállingózni az emberek.Fiatalok, gyerekek, idősebbek. Ketten, hárman, sokan; csak úgy ebédelni beszaladtak, találkoztak rég nem látott rokonokkal, a nagypapákkal egy fiúunoka, kisgyerekkel fiatal szülők.

Jó volt látni az idős házaspárokat, ahogy lejöttek egy "vasárnapi ebédre"; mint régen...

Az ebéd vége felé úgy gondoltam írok egy köszönő sms-t Dokinak, hogy jó helyet ajánlott nekünk.Ám akkor belépett valaki az éttrembe, és elindult felénk.Nem nézett ránk csak úgy jött és nem is ismert meg az első percben.Doki volt!!! Működik a telepátia!!!!

http://www.szegedvendeglo.hu/

AZ IMPRESSZIONIZMUS SODRÁBAN
/Magyar festészet 1830-1920 /


A Kogart házban jártunk pénteken /a cím utal a kiállításra/.

Csodás élmények sokasága megint, ameddig a szem ellát festmények a falakon. Ajánlom hogy menjetek el megnézni /augusztus 2-ig nyitva/, mert nagy benyomást tesz majd, gyanítom szinte mindenkire.

Idebiggyesztek egy párat a kedvenceim közül, kedvcsinálónak. Élőben azért egész más, mint itt a virtuális térben.

Hollósy Simon:Kislány nagy zöld kalapban

Ferenczy Károly:Dombtetőn

Baditz Ottó: Bánat /a Kieselbach Galéria szerint; Kogartnál a kiírás Elsőáldozó lány cím volt!/

Benczúr Gyula: Virágot a Mamának

Csók István:Tél a tavaszban

Szinyei Merse Pál:Anya gyermekeivel

Vaszary János:Reggeli a szabadban

I.HÁZASSÁGI EMLÉKNAP

Rendesen ezt a napot házassági évfordulónak hívják.Nem rendesen pedig akárminek, ezért a cím ez lett.Mondjuk ha ez így megy, akkor lehet hogy a továbbiakban memento-morbid néven vonul be a köztudatba!

A lényeg, ma 1 éve hogy szegény kis Maci kimondta az igent.Az anyakönyv vezetősége előtt.Brühühüüh! Néha igazán kíváncsi lennék arra, hogy tudta-e mi vár rá?

Ha tudta, akkor túlélő-túrának tekinti a velem letöltendő időt! Mottóm ugyanis: "Nem könnyű velem, de kalandos!"

Ha nem tudta, akkor edzésben kell tartania magát a továbbiakban is!

Na jó ez eltúlzása a dolgoknak, de van benne valami igazság!!

Lényeg hogy drága Medvécske meglepett egy nagy dobozzal és egy szál vörös-cirmú sárga rózsával.

Rózsa beugrott a vázába! Doboz a kezeim között landolt!Sejtelmem sem volt mi lehet benne, persze forgattam és ráztam volna rögtön, de jött az instrukció:TÖRIK!! Erre szelíden leromboltam a dobozról a vörös papírt.Benne egy "szép" sárga doboz!Sárga doboz kicincálása után nagy nátron papír, benne valami.Valami kiszabadítása és akkor jött a CSODA!

Hazaköltözött a Lánchídi Oroszlán!!!!!!!!Bekeretezve!

Most a nappaliban lakik és üdvözöl mindenkit!!!!

DÉLBEN A HOLDFÉNYBEN

Maci meglepett a botanikuskerti túrázás után egy ebédmeghívással.A régi jólbevált vácrátóti étterem átalakult elegáns, panziós, csili-vili hellyé, így oda nem akartunk bemenni.

Medvécske így megkérdezte Zolit, az autóink nagy doktorát, hogy akkor most hol adjon enni asszonyának? Jött is a válasz szépen, hogy Veresegyházára kell autózni, ahol Zoli nagyon rendesen, korrekten autószerelősködik /ez itt ajánlat!/.

Az asszonykórus hazájába pár perc alatt átügettünk, mert kb.x km volt a táv.

Szóval kis kanyarok, körforgalmak, zsákutcák és a 7 vezérről elnevezett utcák bejárása után megtaláltuk az éttermet.Eszembe jutott ha mondjuk 21 vezérünk lett volna, akkor talán éhen halunk... Rettenetes térkép állt a rendelkezésünkre /ez egy rossz pillanatú google maps volt, talán ha frissítenék néha/, de utólag hazafelé az étteremből láttuk, hogy egy utca a főútról jobbra a sarkán patika, és utána rögtön első utca balra.Ennyi lett volna, 7 vezér nélkül!!!!

Egy tény, megérte a nagy eltévedés, mert ilyen helyet csak eldugva talál az ember.

A Holdfény Étteremről van szó, kedves Olvasó!

Egy nagy épületbe kellett bemenni;előtte árulkodott a jó konyháról az, hogy egyetlen parkolóhelyet találtunk csak!Szóval bent kedves fogadtatás, kiültünk a fedett teraszra és nekiláttunk az étlapolvasásnak. Nos itt jött az első fennakadás, mert olyan izgalmas a választék, hogy nagy nehezen tudtunk csak dönteni.Végül sikerült.

Áldozatul estek ebédre: tárkonyos bárányleves /nagy husikkal!/ , csülök pékné módra igazi sültburgonyával /nem mirelit!/, káposztasaláta /nyammm!/, sertésszelet hagymával és baconnal töltve /a 2.szelet hús elrejtve reszelt sajthalom alatt, fincsi/ mindez hagymásburgonyával barátkozva/3 kupac, nem bírtam megenni/, barátfüle /szilvalekvárral megtöltve, a tetején tejföl porcukorral megspékelve/, különlegesen finom kávé, egy víz és egy narancslé.

Nos drágáim, ezért a mennyei Holdfényes ebédért annyit fizettünk, mint 2 belépő ára a Mucha kiállításra. /igaz az csak június 7-ig tart nyitva!/

Ezért a pénzért nagyon sok kedvességet, odafigyelést, finom ételeket és italokat kaptunk, nem beszélve a cicákról, akik ott lestek minket és leeső finomságokat vártak. Maci megszánta a nagy kedvencét, egy vörös kandúrt és odaadta neki a szalonna héját. Lett is verekedés belőle! /mármint nem én verekedtem, hanem a cicák egymással/

Holdfény Étterem Veresegyház 2112 Lovász tér 1. tel:06-28-389-349

( a weboldaluk még nem készült el)

VÁCRÁTÓTI CSIKÓTOJÁS

Persze hogy nem a csikótojás miatt mentünk Vácrátótra, hanem a Botanikuskert miatt. Régebben minden évben egyszer ellátogattam oda,csak az utóbbi 4 évben szoktam le erről; sajnos.

Most viszont újra megnézhettem a kertek kertjét, a nagy kedvencet!

Egy borús szombati délelőtt 1/4 12-kor landoltunk a parkolóban és tulajdonképpen ettől kezdve folymatosan sétáltunk, úgy két és fél órán át.A lábam meglehetősen jól bírta a kiképzést!!!Várakozáson felül tudtam mendegélni a kertben!Az idő is szép volt, megúsztuk az esőt!!

Meseszép hely, ajánlom mindazoknak , akik szeretnek a természetben lenni, kívánják a friss levegőt, szeretik a növényeket, a csendet és a madárfüttyöt egyaránt. Itt mindez egyhelyen van; távol a világ zajától, és mégis csak 1 órányira a Fővárostól.

A kert történetét nem írom le, inkább olvassátok el hitelesen a Botanika honlapján:

http://www.botkert.hu/

Képeket viszont készítettem, abból kaptok ízelítőt. Tessék csak nézni:

A Kutatóintézet központi épülete, a hajdani udvarház, amely most az igazgatóságnak, laboratóriumoknak, tanácsteremnek ad helyet.:

A lépcsőkön nyáresti hangversenyeket rendeztek régebben:

A Tornácosház:

A vízimalom farönkökből összerótt épülete:

A malomkerék:

Átellenben a malommal, hatalmas sziklákból épített alagúton a Sziklás-tóhoz érkezünk:

A növényház néhány lakója; csodásak, színesek, illatosak és megaméretűek is vannak köztük

A Nagy-tó partján Somogyi József "Csellós leány" szobra látható:

KIÁLLÍTÁS-LÁTOGATÁS

Szombaton elkalandoztunk végre a hatvani Moldvay Galériába, Pasqualetti Sophie kiállítására!
Pár kép már felkerült a blogra május 18-án, így azt most nem teszek már fel!
Érdekes kiállítás volt, Maci mondjuk kevésbé értékelte a nonfiguratív képeket, de a második szinten lévő képekkel már jobban el volt foglalva. Néha kommentálta mibe mit képzel bele, így nem "unatkoztam" , ez tény!

60 TÓ

Hatvan városáról van szó a címben, ahol most fedeztem csak fel milyen csodás tavak vannak.

Bridzsiékkel kalandoztunk a tavakhoz, eddig fogalmam sem volt milyen meseszerű helyek vannak megbújva a főutak mentén.

Nos egy szép nap megkoronázásaként autókáztunk arrafelé, amerre eddig sosem jártunk Macival. Két tóról van szó, illetve vannak a környéken még kisebb tavak is, de ez a kettő a legimpozánsabb! Bánya- és horgásztó funkciót lát el mindkettő, fürdeni már nem lehet bennük!

Horgászni annál inkább, erről a Hatvani Horgászegyesület oldalán olvashattok:

http://www.hatvanihe.hu/index.php?a=3

Beton tó:

Görbeéri tó:



Hihetetlen szépségű tájról van szó, képen nem is lehet visszaadni az élményt! Azúrkék víztükör, csodás part, és rettenetes infrastruktúra amit ott találtunk!

Illetve az egyik tónál végig nádas van, csak a nagy hohohohorgászoknak van itt-ott egy kis hely, hogy a horgász székekkel üldögéljenek ott egész álló nap!

Nem nagyon tudnám magam elképzelni, ahogy horgászfotelben üldögélek egész nap, és nem beszélhetek.Ha meg beszélnék, akkor gyanítom a halak inkább önkéntesként, maguktól vonulnának be a hal-konzervgyárba!!!

Szóval az egyik tónál a nádas uralkodik, a másiknál pedig az odahordott iszonyatos mennyiségű törmelék, föld.Kicsit olyan mintha feltöltötték volna direkt a partot, hogy nem menjen oda senki emberfia! Régen állítólag nagy élet folyt arrafelé, a parton.Fürödtek, szórakoztak az emberek!Nagy partik voltak, de most mintha holdbéli táj lenne!Kicsit olyan, mintha valakik szeretnék felparcellázni az egész tópartot!

Egy másik parti részen ugyan a horgászegyesület rakja ki a tagoknak a kiülőhelyeket, de ott meg még kotorják a tavat.

Ettől függetlenül érdemes odalátogatni, mert csodát láthat aki arra veszi az útirányt!