RAINY DAY
Ma rettenetes nap volt.Sajnos ha az ember lánya babonás /kicsit csak.../ akkor egy lakásba visszamenetel, ajtózárás után, bizony rossz ómen! Na így jártam én is!Brühüühüh!
Mire ma reggel összekapartam magam, átpakoltam a fotóstáskámból a hátizsákba, szépen kiesett minden a fejemből.Addig győzködtem magam, hogy nem is esik annyira, amig felhúztam magamra a piros edzőcipőm!Na ezt nem kellett volna! Amikor van egy izgalmas skót kockás gumicsizmám!Igaz abban nem bírok órákat masírozni, sajnos!Felcincáltam magamra a hideg ellen(?) egy piros pulóvert, rá egy kord inget, egy sárga esőkabátot.Na így pontosan úgy festettem, mint egy Michelin-baba.Ruha nélkül is hozom a formám, így felcuccolva még hüjébben éreztem magam!
Szóval bezártam az ajtót szép komótosan, beriasztottam a lakást, nehogy valaki kijusson belőle!Elindultam nagy hévvel a folyosón, majd ezzel az irammal 180 fokot fordultam és rájöttem, a leglényegesebbet bezártam a lakásba: a banki utalási papírt!Minden kezdődött előről!Eszembe jutott a Kazal László féle Zippzár szám, és ezt most bosszantásul idebiggyesztem:
Kedves közönség elmondok önöknek egy esetet,
Amely az elmúlt napokban Budapesten megesett.
Egy férfi állt, vádlottként a járásbíróság előtt,
Mert a villamoson egy idegen nőt pofon ütött.
Szólt a bíró: „Egy nőt pofon ütni bizony nem való”
Mire a vádlott ajkáról válaszul így szállt a szó:
„Az adott helyzetben az ember mást meg nem tehetett
elmondom a bíró úrnak, úgy, ahogyan megesett.
Villamoson üldögéltem, nyugodtan, önfeledten,
Felszállt e nő, s helyet foglalt, pontosan én mellettem.
Izgett-mozgott, hogy a padon kényelmesen ülhessen,
Mikor jött a kalauz, és kérte, hogy jegyet vegyen.
Erre a nő elővette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Kivette a pénzt, azután behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt, a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
Pénzt adott a kalauznak, s mikor jegyét megkapta,
A következőképpen a táskájába elrakta:
Hóna alól elővette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Betette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
Amikor ez megtörtént, egy ellenőr belibegett,
És a nőhöz odaérve kérte tőle a jegyet.
Erre újra elővette a nagy kézi táskáját
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Kivette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
A jegyét az ellenőrnek megnézni odaadta,
És mikor visszakapta, újra elölről folytatta.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Belenyúlt a táskájába, a kis erszényt kivette,
A táskán a cipzárat összehúzta és letette.
Azután a kis erszényen húzta szét a cipzárat,
Betette a jegyet, aztán behúzta a cipzárat.
Újra a kezébe vette a nagy kézi táskáját,
Egy rántással szétrántotta táskáján a cipzárját.
Beletette a kis erszényt, a cipzárat behúzta,
Azután a táskáját a hóna alá eldugta.
Betásta a huzárat, és becipte a jegyeket,
Jegyelte és kalauzta kezében a cipeket, hu-hu-hu-hu-hu-hú”
„Elég, elég, -szólt a bíró- uram, ne vegye zokon,
elítélem Önt, mivel csak egyszer ütötte pofon.”
Így elindulni egy élmény.A metrópénztárban az Arany Janinál beruháztam egy napijegyre.1550 ft csk, így tulajdonképpen 5 jegyet fizetek és egész nap "tönkre-utazom a bkv-t"!Jeeee, le föl szállhatok a villamosokon!
Na onnan átmasíroztam az esőben a bankba.Budapest Bank, ne menjen oda senki!Ez már nem az ami volt, az ellenség keze betette a lábát!Amióta a GE megvette, nagyon megváltozott minden, rossz irányba; ezt az ott dolgozók is érzik szerencsétlenek!Fél órányi szenvedés után befizettem, ami 2 perc volt.Ma reggel mindenki előttem állt!
Na végeztem végre, irány a földalatti.Onnan egy ugrás a Deák tér, ott felpattanás a 49-es vilingerre.Gondoltam naívan!Persze ahogy meglátott a villamos, a sárga esőkabátomban, csengetett picit és odébb állt!10 perc álldigálás a megállóban.Néni odajön és kérdezi nálam vannak az overállok?Hát ilyen hüjén nézek ki?? Valószínűleg szegény valaki idegent várt, nem engem.
Vilinger becsörtet, felrobbanok rá, leülök és várom hogy elinduljunk végre.Szép lassan tele lesz a kocsi, útra kelünk!20 perc múlva landolok a kelenföldi végállomáson, onna röpke 10 perc séta za esőben.A cipőmben furcsa zajra leszek figyelmes, folyik a víz!Beázott!!!!Francba!
Tudtam végig kell csinálnom a dolgaimat, mert nem mehetek haza a gumicsizmáért!A mobilomban benne van a képe, an em várom hogy felhívjon, csak valakinek küldtem képet róla! Mostantól a legjobb barátom az esőben!Nézegetem kicsit és ábrándozok, mi lett volna ha ma reggel hallgatok rá és felhúzom a lábaimra. Késő, ömlik az eső!A cipőmben is...
Benyomulok a rendelőbe, előttem a portán két nénike.Ma mindenki beelőz engem!Első néni gyors kérdés, gyors válasz! Második néni, lassú kérdések sokasága: Keresztes doktor ma van, nincs, miért van, miért nincs, ki van helyett és mikor lesz ha ma nincs?????Mindenkinek meg van a maga Keresztje!!!!!!!!!!!!!!!!!Csak a néninek nincs ma! portás bácsi háromszor mondja el ki, hol, mikor, miért, stb.Néni nem érti, de elmegy végre, így szabad az út.Erre megszólal a telefon: doktor Keresztes mikor,hol,miért!!!Nem igaz!!!!
Na végre telefon le, leletem kézhez.Örömöm először nagy, aztán itthon már nem nagy.Rossz, de majd kimászom belőle! Mondjuk ez a beázott cipő a legrosszabbkor jött!!!!
Rendelőből visszaúszom a villamoshoz, hihihi megint elment az orrom elől! Legközelebb piros esőkabátban megyek!!Na másik vilinger jön, arra felülök.Elindulunk és nagy meglepetésre a vilamosvezető kedvesen beleüdvözöl a mikrofonba.Na ezután elkezd beszélni és humorizál, szórakoztat, mesél, idegenvezet.Próbálja rávenni a népet, hogy ne vegyünk benzin-utalványt, hanem ajándékozzunk bkv bérletet!Végig röhögi a nép az esős utat! Jólesik, mint az eső!
Szóval a Móricz Zsigán beugrottam kedvenc Hobbyművész boltomba, és egy zsáknyi kreatív cuccal telítettem meg a szatyromat!Az meg a zuhogó esőben ázik át szépen!Brühühüh!Betakarom a hátizsákommal, igaz az is átázott már; benne meg a leletem is ázik szépen. Az "ajándékba"kapott vérvételi csövek nem áznak,öröm az ürömben!!!
Astoriánál leugrom a villamosról, és bekalandozok a Rákóczi út 10 szám alatti könyvesboltba.Ott lakik Lara, a papagáj az emeleten.Lévén nincs nálam a fényképezőgépem, nem mászom fel oda.Lent keresgélek könyvet, és találok.Az eladónő nagyon kedves és jó könyveket ajánl!Megyek vissza majd még!!!!
Eső ömlik tovább,így most már két szatyorba rejtve a könyveket totyogok, a vízben ázó zoknimban a vilingerhez.Deákon lekászálódom és benyomulok a képeslap boltba.Jövő évi naptárakkal megrakodva vonszolom magam hazafelé.Persze minden piros lámpát kifogok.
Egyszerre csak hazaértem.Az esőkabátot levakarom magamról, a kording tiszta víz, a piros pulóvert lekaparom magamról, a nadrágon áll a víz.A cipőmből kiöntöm a vizet, a zoknimból kicsavarom a hazahozott esőt, a hátizsákomból előszedem az elázott leletet /sajnos az eredmény nem lett így sem jobb/ , a könyveket és a kreatív kincseket biztonságba helyezem, a naptárakat száraz helyre dugom el.Így lassabban telik majd az idő, nem lehet mérni!Irány a kád, forró víz mindenhova!!!!!!!!!!
Az eső meg csak esik.Végtére is ez a dolga!
