ALMÁDI III.

Egy borús, esős napon átautóztunk Tihanyba.Látni szerettem volna az Apátságot, és a környékét. Nagy nehézségek árán leparkoltunk az Apátságtól 200 méterre, és felsétáltunk!Na sikerült is bejutnunk és körülnézni, fotózni kicsit.A belépő mindösszesen 800.- volt személyenként.Ez nem sok egy ilyen szép helyen!

A Tihanyi Apátság

I.András sírja

Alapító okirat

Oltári kép

Őrizetben a király

Ezt látta szegény az ablakból

Ez meg az ablak alatt van/modernkori paradicsom-kertészet/

IV.Károly és Zita emléktáblája

Családfa

Fotó a családról

Éremgyűjtemény

Lejárat a múzeumba

Barátok ebédelnek

Ez a barát nem éhes, inkább nézelődik

Ez pedig kukoricán térdepel biztos

Kályhák

Ruha

A környék borzalmas volt számomra, mint Szentendre turista csalogatáskor!A műanyag kacatok, a vendéglátó egységek, a boltok, a paprika-ház.Giccs hátán giccs!

Paprika ház

Parasztudvar???

Kilátás a Tihanyi félszigetről

ALMÁDI II.

Az idő nem kedvezett a pancsoláshoz, de miután nem vagyunk vízi-lények, így tudtunk pihenni.Az első napok azzal teltek, hogy aludtunk.Nagyon ki lehettem merülve, mert utoljára a bölcsődében aludtam délutánonként.Na most kidőltem szépen, és Maci kedvesen azt mondta, hogy pakolok. Mire Bandi bácsi kérdezte, hogy ugye ez volt a hivatalos verzió, de az igazság az alukálás volt?!
A séták azért jót tettek napközben és esténként is.A strandra csak pinpongozni jutottunk le,a víz alig 20 fokos volt.Nem baj, cserébe naponta 2-szer másfél órát pingtünk!
Hát jól esett nagyon, ez hiányzik is! Levezeti a feszültséget és mozog az ember végre, nagyobb megszakadások nélkül!

Strand gyep

Csónak-pingpong ház

A szomorú fűz /persze mert hazajöttünk/

Maci fürdik

Maci úszik

ALMÁDI I.

Múlt héten Macival karöltve leutaztunk 6 napra Balatonalmádiba.A csend és nyugalom végre beköltözött az életünkbe.Nagy szükségünk is volt /van/ rá!

A Györgyi Villa /nem Györgyi volt a hölgy neve, hanem Györgyi Dénesről a híres építészről nevezték el!/

A nagy ház

A nagy ház oldalsó része /a kép bal szélén Micimackó gondolkodó sarka/

A gondokodó sarok , avagy a beton asztalka és a pad

A /botanikus/ kert

Sajnos a városi élet nem hagy egy percnyi nyugalmat sem, és az ember szépen lassan beleőszül a mindennapokba...

Szóval hajnalban szépen elosontunk Pestről, és landoltunk reggelire az üdülőben.

Az Üdülő a nyugalom szigete számunkra: az ősfás kert olyan, mintha egy botanikus kertben lenne az ember! Mesés ősfákkal körülvéve; nem is lehet ideges az ott pihenő!