Dupla leszúrt
Maci még alszik, ezért nem tud leszúrni, hogy Rittbergert nem az özvegye szúrta le, hanem a felesége és csak azután lett özvegy.
Hol is hagytam abba az előbb?Ja hogy nem volt zenegép.
Zsongtunk szépen és közben azért megpróbáltam enni, egy kis párolt zöldséget,meg spenótot,meg csirkehusit,meg krumpligolyót.Na valamicske bement a kis hasamba /kicsi?/, de nem sok. Maci nagy nehezen leült és evett keveset.
Meg kell említenem az ikreket:két olyan édes baba hogy az csak na.Másfél évesek egyenként,Tomi és Ádám.Olyan rendesen viselkedtek hogy büszkék lehetnek rájuk! Ettek-ittak-mosolyogtak és mindenki őket akarta megenni!Nem engedem, enyém az elsőbbség:)
Nyáron szándékozom őket elfogyasztani a nyaralójukban!Hihihihi!A folyosón már meg is kóstoltam őket, amikor a nagyszüleiknél motoroztak és mosolyogtak összesen 8 fogukkal:)
3 óra körül hazabandukoltak a szüleikkel az esküvői ebédről, mert addigra nagyon álmosak lettek. Mondjuk én is, de mhogy nézett volnaki ha hazamegyek velük aludni?
1/2 4 körül megjött a torta:erről már írtam az elején, de hát az ízéről nem. Csokis és joghurtos gyümölcsös finomság volt!Nyami!
Küldtünk a babyknek belőle kóstolót!
Megjegyzem a család összes többi gyermeke is nagyon jóll állta a sarat. Szegények bírták a megpróbáltatásokat, odaérkezés, benyüglődés, ceremónaiközbennembeszélés,kivonulás,álljunkatérenszépenamelegen,adjpuszitpupinakésjacinakszépen,stb..
Az ebéd közben aztán Ádám és Artúr elboltolták a foci EB-s matricákat.Ja kérem az üzletelést időben kell elkezdeni!
Szóval mikor vége lett a nagy zabálásnak és hazamentek a vendégek, akkor elindultunk mi is hazafelé.Gyuri aranyos volt és hazaszállítmányozott minket és Anyut is.Miután egy házban lakunk spóroltunk még egy pár kilométert:)
Na ez volt az az időszak amikor kezdtem effektíve nem érezni a lábam:)
Arra gondoltam hogyha egy percre is leveszem a cipőt, soha többé nem tudom felvenni, mint csípőszorítót.Vagy cipőszorító?
Szóval hazabrekegtünk, felhordtuk a sok ajándékot és virágot!
Folyt.köv. de most felébredt az uram és azt mondta, hogy én már nagyon éhes vagyok.Pedig nem is vagyok éhes ellentétben Vele:)
2008. július 5., szombat
Ma van a kicsit később!
Először is mea culpa!Tegnap sikerült a legkedvesebb virágos hölgyet átkeresztelnem Irénnek. Pedig KLÁRIKÁNAK hívják:) Ez persze azért van , mert folyton hüjéskedem és mindenből viccet csinálok. Na ezért a Férjem este leszúrt duplán, mint Rittbergert az özvegye.
Hihi,milyen furcsa azt mondani Maciról hogy a férjem.Ezt úgy 18 évvel ezelőtt nem gondoltam. Már csak azért sem, mert akkor ugyan jártunk már vele kb. 4-5 hónapot, de az olyan távolinak tűnt, hogy valaha is férjhez megyek /bárkihez is/!Igaz akkor 19 éves voltam, és Anya szerint akkor pont annyi eszem volt mint most.Ez két dolgot jelenthet:1.vagy már akkor is olyan okos voltam mint most , 2.azóta nem fejlődtem semmit.Tulajdonképpen mindegy.
Szóval most hogy ilyen szépen bocsánatot kértem Klárikától, elmesélem kedves Gyerekek a ceremóniát, ami az esküvőnkön megesett velünk.
CEREMÓNIA-KRÓNIKA
S felvirradá a nagy NAP, csupa nagy betűvel. Tudtuk, hogy kb.10 órakor kell elindulni a Fő térre, hogy ne késsük le az esküvőnket. A "hintó" 10-re pontosan ott lesz a ház előtt, Gyuri ebben nagyon precíz, nem késik.
Szóval a 10 órás induláshoz az kellett,hogy én frissen előmosott hajjal, ott álljak a lakás ajtajában és várjam Mártit.Ehhez az kellett, hogy kb.fél 6-kor fejjel lefelé álljak a fürdőkádban és samponnal a fejemen virítsak.Ehhez az kellett, hogy kb.5-kor felébredjek és kivonszoljam magam a legkisebb helyiségbe /ami nem a spájz!!!/. Ehhez képest, előző este 11-kor valahogy elaludtunk és nekem sikerült az izgalomtól hajnali 1/2 2-kor felébrednem, majd 1/2 4-ig forgolódtam aztán kirobogtam a "nem spájzba", utána pánikszerűen hajat mostam és 6-ig szerencsétlenkedtem. Na Márti szegény megérkezett végre. Olyan tündéri dolog volt Tőle, hogy elvállalt aznap engem , ugyanis az esküvő után 14 órára ment vizsgázni, valami igen izgalmas "statisztika a római joggyakorlatban az EU utáni évek médiagyakorlatában" című borzalomból!
Sikerült a vizsga és az esküvő ez volt a lényeg:)
Szóval hajbongyorítás, fülsütés,loknirángatás, rózsa-fejbenyomás,lakkozgatás után 9-kor megjelent a drága /mostmár/hites Uram és azt kérdezte mikor kap reggeli kakaót vajas kaláccsal??? Ott álltam mint "Claudia Schiffer", a fejem loknikban, rajtam egy sort és egy póló,papucsban valami csodául nézhettem ki , mellettem Márti aki karikás szemeiről ítélve egész éjjel joggyakorlatozott, és megjön a nagy Ő reggelizni!!!!
Lehet hogy ott és akkor elgondokodott, hogy inkább reggeli után visszafekszik aludni, és mire felébred, elmúlik az álom.Nem is akar ő nősülni?!
Na kaja után, teljes nyugiban elindult rendbehozni magát.Ez egy férfinél kb.20 percig tart normál esetben.Most 25 perc lett!
Arra hogy én mit ettem , abszolút nem emlékszem, de azt tudom nem sokat mertem.Mi van ha ki akar jönni belőlem , ami bement? Például a szülés is erről szól, nem??
Szóval vissza a loknikhoz,a fülsütéshez /merthogy a jobb fülemben nincs porc, babyként elfeküdtemegy pillant volt az eész, de úgy félek azóta hajsütőtől, mint ördög a tömjéntől!
Na hajam loknikban, jött a vakolat. Halvány lila szemhéjpúder, egy nagyon pici fekete ceruzával a sarkok, meg a szempillaspirál.Egész jól tűrtem, nem folyt ki a szemem.Utána jött a kedvenc ajakpír:gyümölcs ízű! Persze ezt leettem!
Na a lényeg, Maci kész lett rendesen időre én pedig mentem öltözni!
ÖLTÖZŐSDI
A ruhát leírtam, azt nem ismétlem. Persze mint ara, új alsóruházat kellett:)
Szert tettem egy bájos melltartóra, amiből kicsit majdnem kiestek a melleim, nem baj.
Szoros is volt a hátamon, dehát a szépségért ugyan szenvedni kell!
Csípőszorító:borzalom, de mintmár említettem ,kicsit több van rajtam ott a kelleténél.Genetikailag nem bírom leradírozni magamról!Akármennyi kínzógyakorlat után is ottmarad a fele.Az már ugyanis Én vagyok, nem valami idegen test!
Térdzokni:na ez a rettenet rettenete! De 33 fokban ha belepréselem magam egy normál harisnyanadrágba, akkor a combjaim valószínűleg soha nem heveriok ki azt a napot!
Harisnyatartóról szó sem lehetett, mert az hagyján hogy én megszalkadok a röhögéstől, de Macit fel kellett volna mosni ha meglát egy ilyenben:) A Micsoda nőben lehet hogy jól mutatott J.R.-en, de rajtam hogy nézett volnak ki?
Tehát elkezdtem magamra húzni a fent említett cucckat.Ehhez azért vegyük hozzá azt a tényt, hogy ideges az ember lánya, ki van smikelve, loknikkal a fején.
Borzalom volt mire a csípőszorítóba beletömtem magam. Nem vagyok annyira rémesen duci, de aznap 350 kilónak éreztem magam.Mire felvettem, eljutott az agyamig hogy abból majd csak délután 6-kor tudok kibújni.Mert ha időközben valamiért ki kellene mennem a "nem spájzba" akkor soha többé nem tudok visszabújni bele!!!
Na minden göncöt magamra aggattam, felékszereztem nyakamat egy gyöngysorral és úgy éreztem magam, mint a műanyag karácsonyfa december 24-én este.Engem fog mindenki nézni, ott fogok csillogni,még jó hogy a hajamban virágok vannak és nem csillagok!A stóla helyettesítette a girlandokat a fáról! Igaz ha elkezd az idegességtől hullani a hajam, akkor az lesz a mű-fenyőtű.
Cipőt felhúztam és akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen aznap van rajtam először a topánka!!!
Maci emlegette előtte, hogy :"drágám hord egy kicsit a cipőd hogy bírjad majd az esküvőn!"
Aha, 30 fokban otthon, frottírzokniban mi?Persze, nem hordtam.
Nem is volt vele baj, addig amig rá nem jöttem hogy rémesen nehéz benne kajtatni.
10 óra:hintó megérkezett.Lerobogtunk:4*százon indultam akadályversenyben.Valahogy megpróbáltam kiegyensúlyozni magam a liftig.Megváltás, lefelé nem kell lépcsőznöm!Maci battyogott telsej nyugalomban mellettem.Gondolom Ő már tudta mi vár rá,pont 20 éve ezt már eljátszotta Pannival:)
INDULÓSDI
Na persze nem olyan lett:mesés szép kis csokor lett, selyemfogó is volt rajta, finom diszkrét krémszínű tömött virágfejek, nyuszifüllel díszítve.Gyengébbek kedvéért:a nyuszifül nem playboy-nyuszi tartozék, hanem egy finom selymeslevelű növény.
Orchideát kapott Maci is a gomblyukába.Autó is kapott kis díszt, szóval fel voltunk cicomázva!
Indulás a térre!!!
Megérkeztünk a számomra oly kedves helyre! Ott voltak az esernyős kislányok.Kicsit később a fotós úr felvilágosított, hogy a szobrok francia kurtizánokról lett készítve. Na ja, balra a Házasságkötő terem, középen a Postakocsi Étterrem, jobbra az esernyős Pipik:)
Ilyen az Élet!
TORTÚRA
Szép lassan el kezdett a Tér megtelni ismerősökkel!Meg ismeretlenekkel, akikről kiderült ismerősök, csak 1000 éve nem láttuk egymást!
Szóval nagyon édes volt mindenki aki odajött!!!Köszönjük Nekik!!!!!!!!!!!!!!
Egyszercsak szóltak, hogy lassan szállingózzunk be vendégestül és akkor jöttünk rá hogy kezdtük kinőni a termet!Jött egy kedves hölgy és mondta hogy az ifjú párnak be kell menni az anyakönyv vezetőhöz adategyeztetésileg tanúilag...
És akkor történt meg a csoda:átviharzott az aulán egy Hölgy, maga után becsapta a házasságkötő terem ajtaját.Keresztbenvetett piros-fehér-zöld szalaggal.Miután nem volt ráírva, hogy Mísz Balaton , hetedik érzékkel sejtettem hogy baj van.
Mondtuk a másik hölgynek, hogy nem ezzel a szalagos nénivel van megbeszélve, de Ő azt mondta, sajnos akivel meg volt beszélve, az két hete már nem dolgozik itt!Menjünk be ehhez hölgyhöz a szobába és kész!
Kicsit kikeltünk magunkból, de nem durván!A vendégek ebből semmit nem sejtettek; próbálták magukat bepréselni a terembe!
Kisszobába toppantunk tanúkkal felfegyerezve.Én úgy éreztem magam, mint Rosinante; Maci drágámDon Quijote szerepét kapta. A tanúk voltak Sancho Panzáék!
Ott ült a Nagy Könyv mögött "Slachta Margit"./ Akiről annyit tudtam csak, hogy nagyon tetszik a neve.Azóta tudom Ő egy "Igaz ember" volt , köszönet neki a sok jótettéért!!!Tehát csak a nevét vettem most kölcsön:) /
Tehát ott ült a szalagos hölgy /aki 50-es éveit taposta aktívan/, aki teljesen ismeretlen volt számunkra és meg volt sértődve!!!!!!!
Ő, aki bement dolgozni szombaton és Mi , akik egyeztettünk egy másik emberrel életünk szép napjáról és aki trutyiban hagyott minket.Na kinek pocsékabb a kedve?
Villanhatott a szemem! Aki ismer tudja miről van szó, aki nem ismer az jobb ha nem tudja és ne is akarja!
Szóval közölte velünk, hogy Ő van és kész.Ha nem felelmeg nekünk akkor felhívja az eredetileg kiírt nőt és megpróbálja a kedvünkért berángatni Solymárról, hátha bejön.Na gondoltam ebből elég. Mondtam hogy nem a személyével van bajom, csak nem ez volt megbeszélve.Azt felelte, nem érti miért ragaszkodunk ahhoz a Nőhöz, aki csak fél éve dolgozik itt, Ő pedig 30 éve, és ő itt a vezető.
Engem meg baromira nem érdekel ki vezeti a hivatalt vagy a buszt. Az érdekel hogy amit megbeszéltünk és akivel az legyen!
Azt mondta mindent tud, mert nála van a papír amit egyeztettünk az eredeti változatban.
Aha, de Ő nem mond verset,VISZONT rendelhetünk a hangosító embertől cd-n 400.-ft-ért/aki kezelte a zenemasinát 5000.- ft-ért, amihez mi hoztuk a Cd-n a zenét, amire Dani segített ráírni jó minőségben/.
Elképzeltem amint megszólal a vers 4000.- ft-ért egy Cd-ről:Anyám tyúkja vagy a Medvetánc.
Esetleg Petőfi Sándor:Arany Lacihoz című örökbecsű darabja! Hallod-e Laci Te, nősülsz-e még az Életben?
Na vers kilőve,megnyugtattak hogy majd mindent elmond nekünk és akkor tudni fogjuk mit kell csinálni.Papírok kitöltve, vendégek beterelve, vonuljunk lassan mi is be.
Zene felharsant, kedvem a pincében na mindegy.Visszatáncolás nincs, Margit marad.
Egyébként a rendes nevét csak otthon az anyakönyvi papíron tudtam meg.Nomen est omen!!
Ja meg a neten is fent van!
CEREMÓNIKA
Szóval kézenfogva beandalogtunk a terembe, mögöttünk hű tanúink!Nagyon édes volt mindkettő!
Betrappoltunk a terem elejébe és lecsüccsentünk a támla nélküli székre.Mögöttünk a tömeg is leült; már akinek jutott szék. Csak utólag figyeltem fel arra, a képeket nézegetvén, hogy mekkora a fenekem.Ha támlás szék lett volna akkor nem tűnik fel talán.Miért is nincs ilyenkor támlás szék!Attól féltem egyébként, mostmár be merem vallani, hogy nehogy hátraessek. Képzelheti mindenki milyen látványt nyújtottam volna, mint hátradőlök jó szokásomhoz híven, a támlanélküliségben.Lábak az ég felé, csipőszorítótól mozdulatlanul ott fekszem!Brrrrr!!!
Na nem estem hanyatt!Ne röhögjetek!
Szóval Margit elkezdett kenetteljesen beszélni és én elkezdtem röhögni /nem teleszájjal, csak halkan/.Csak finoman végig-mosolyogtam az egészet!Rettenetes így utólag visszagondolva!
Szóval mese-mese-mese.Aztán azt mondta csókoljuk össze az örömszülőket.Na ez volt a hab a tortán.Egyikünk Édesapja sem él már sajnos, ilyet észrevehetett volna, nem szakítunk fel sebeket!!!!!!
Na mindegy, puszi-virág anyósoknak, akik tündériek egyébként , vica-versa.Ez nem a nevük!
Vissza a támlátlan székhez!Nem volt támaszom!
Kedves ifjú pár, fogják meg egymás kezét és mondják el a hűségesküt!Na egyébként ez volt a hab a tortán!!!
Szó nem volt ilyen hüjeségről, mondtam én egy puritán nő vagyok nem kérek ilyen habos dolgot.
Egyéb iránt mindneki tudta Maci elvált már egyszer , én nem voltam férjnél, de éltem már hosszú párkapcsolatban és nem vagyunk 16 évesek!
Nem volt mese, megfogtuk egymás kezét és a számunkra akkor hallott szöveget kellett volna visszaismételni.
Most jön az igazság:én röhögtem, nem bírtam beszélni; Maci kicsit nagyot hall /szelektíve süket, ha mondjuk valamit nem akar hogy halljon azt nem hallja,mint a gyerekek/a szöveg 3/4-ét nem értette.Valamit motyogott.Na szép pár vagyunk!!!!!Egy süket-egy hüje.
Mindegy, szerencsére elfelejtettek kihangosítani, úgyhogy az IGEN-emet senki nem hallotta, csak Maci és Anyu.Meg Margit aki szerintem a szájamról olvasta le.
Forró hitvesi csókváltás, szerintem közben is röhöghettem! Lecsüccs és jött a hidegzuhany.Bla-bla-bla-bla.... ez úgy órákig. Persze frászt, kedrült hogy 2 perc lehetett a szöveg de akkor napoknak tűnt / mint egy előzetesben/.
Aztán átadta a hiteles marhalevelet a Ház Urának /halk röhögés, ezek sejtenek valamit mögöttünk, gondoltam/!
Egyszercsak vége lett a megpróbáltatásnak.Margit finoman kikergette a vendégeket a 33 fokba a Térre!Azt mondta hogy mi kértük.Fenét, mi szerettünk volna kivonulni a zenénkre és a vendégek utána valóban kint a Téren gratuláltak volna.Ehelyett mindnekit kipréseltek a teremből!
Kézen fogott Margit minket és kivezetett Egyiptomból.Ja, a folyosón majdnem lekoccoltam a nyitott ablakokat,miért nem zárják be ilyenkor?
Lecammogtunk a lépcsősoron, hatásszünet az ajtóban, lépcsőkről átugrás a kockakövekre.Borzalom elkezdődött:iszonyatosan nehéz volt a minitűsarkúban eltalálnom, hogy ne a kockák közé ékeldőjek be, hanem a tetejükre lépjek és onnan csússzak le!Sikerült, ki lettünk állítva Térre és Margit átadott a jónépnek!
KÖRBECSÓKOLÁS
Nagyon sokan eljöttek és ez nagyon jólesett!!!!Idősek és fiatalok egyaránt, sőt volt akit akkor az Anyukája a pocakjában hozott el.Azóta megszületett már:)
Szóval álltunk a napon, a kapcsolóház előtt és jöttek és jöttek és jöttek!!! Mindeni puszit adott és ez olyan jó dolog!Igen jó kedvem kerekedett, Margitot el is felejtettem!
Kb.1 órán át csókolgattak minket:) a 33 fokon!Ömlött a víz rólunk.
Az ebédvendégekl elindultak a Trófeába, a többiek elszállingóztak hazafelé.
Mi pedig fotózkodni. Utána kaja!!!!!!!!!!!!
A ZEBÉD
Megérkeztünk a kajáldába, ahol már szinte mindeki ott volt. Addigra kaja, pia folyt rendesen.Én nekiláttam és egy üveg hidegvizet magamévá tettem.Éhes voltam nagyon, de a csípőszorító nem engedett enni nagyon.Szerintem ő éhesebb volt mint én, de inkább szolidarított:)
Szóval a vendégek körbemosolygása után, férjem beszédet mondott! Ilyen állítólag még nem volt, improvizált egy kis köszöntőt-köszönőt!
Előre becsomagolt egy vékony pezsgős poharat, buborékos fóliába és nylonzacskóba.Na erre lépett rá egy nagyot, a vendégek hangos "Mázl tov!" kiabálására!Úgy legyen!
Megkímélte a személyzetet a 4728 darabra széteső pohárhulladéktól!
Utána kaja indul:sikerült 0.4 dl hideg málnalevest magamba tuszkolni.Valahogy lement.Azután vendégszórakoztatásba fogtam és mentem egy kört.Mindenki olyan aranyos volt, ettek-ittak-dumáltak-mosolyogtak! Nagyon örült a lelkem!
A zenegép megadta magát, a 8 cd-ből kb. 3 percig szólt a zene, de nem baj mert a vendégek úgy zsongtak, hogy senkinek nem tűnt fel hogy nincs háttérzene.Igaz hogy a cd-k összeírása az 2 napi meló volt, de nem baj!Köszi Dani!
Először is mea culpa!Tegnap sikerült a legkedvesebb virágos hölgyet átkeresztelnem Irénnek. Pedig KLÁRIKÁNAK hívják:) Ez persze azért van , mert folyton hüjéskedem és mindenből viccet csinálok. Na ezért a Férjem este leszúrt duplán, mint Rittbergert az özvegye.
Hihi,milyen furcsa azt mondani Maciról hogy a férjem.Ezt úgy 18 évvel ezelőtt nem gondoltam. Már csak azért sem, mert akkor ugyan jártunk már vele kb. 4-5 hónapot, de az olyan távolinak tűnt, hogy valaha is férjhez megyek /bárkihez is/!Igaz akkor 19 éves voltam, és Anya szerint akkor pont annyi eszem volt mint most.Ez két dolgot jelenthet:1.vagy már akkor is olyan okos voltam mint most , 2.azóta nem fejlődtem semmit.Tulajdonképpen mindegy.
Szóval most hogy ilyen szépen bocsánatot kértem Klárikától, elmesélem kedves Gyerekek a ceremóniát, ami az esküvőnkön megesett velünk.
CEREMÓNIA-KRÓNIKA
S felvirradá a nagy NAP, csupa nagy betűvel. Tudtuk, hogy kb.10 órakor kell elindulni a Fő térre, hogy ne késsük le az esküvőnket. A "hintó" 10-re pontosan ott lesz a ház előtt, Gyuri ebben nagyon precíz, nem késik.
Szóval a 10 órás induláshoz az kellett,hogy én frissen előmosott hajjal, ott álljak a lakás ajtajában és várjam Mártit.Ehhez az kellett, hogy kb.fél 6-kor fejjel lefelé álljak a fürdőkádban és samponnal a fejemen virítsak.Ehhez az kellett, hogy kb.5-kor felébredjek és kivonszoljam magam a legkisebb helyiségbe /ami nem a spájz!!!/. Ehhez képest, előző este 11-kor valahogy elaludtunk és nekem sikerült az izgalomtól hajnali 1/2 2-kor felébrednem, majd 1/2 4-ig forgolódtam aztán kirobogtam a "nem spájzba", utána pánikszerűen hajat mostam és 6-ig szerencsétlenkedtem. Na Márti szegény megérkezett végre. Olyan tündéri dolog volt Tőle, hogy elvállalt aznap engem , ugyanis az esküvő után 14 órára ment vizsgázni, valami igen izgalmas "statisztika a római joggyakorlatban az EU utáni évek médiagyakorlatában" című borzalomból!
Sikerült a vizsga és az esküvő ez volt a lényeg:)
Szóval hajbongyorítás, fülsütés,loknirángatás, rózsa-fejbenyomás,lakkozgatás után 9-kor megjelent a drága /mostmár/hites Uram és azt kérdezte mikor kap reggeli kakaót vajas kaláccsal??? Ott álltam mint "Claudia Schiffer", a fejem loknikban, rajtam egy sort és egy póló,papucsban valami csodául nézhettem ki , mellettem Márti aki karikás szemeiről ítélve egész éjjel joggyakorlatozott, és megjön a nagy Ő reggelizni!!!!
Lehet hogy ott és akkor elgondokodott, hogy inkább reggeli után visszafekszik aludni, és mire felébred, elmúlik az álom.Nem is akar ő nősülni?!
Na kaja után, teljes nyugiban elindult rendbehozni magát.Ez egy férfinél kb.20 percig tart normál esetben.Most 25 perc lett!
Arra hogy én mit ettem , abszolút nem emlékszem, de azt tudom nem sokat mertem.Mi van ha ki akar jönni belőlem , ami bement? Például a szülés is erről szól, nem??
Szóval vissza a loknikhoz,a fülsütéshez /merthogy a jobb fülemben nincs porc, babyként elfeküdtemegy pillant volt az eész, de úgy félek azóta hajsütőtől, mint ördög a tömjéntől!
Na hajam loknikban, jött a vakolat. Halvány lila szemhéjpúder, egy nagyon pici fekete ceruzával a sarkok, meg a szempillaspirál.Egész jól tűrtem, nem folyt ki a szemem.Utána jött a kedvenc ajakpír:gyümölcs ízű! Persze ezt leettem!
Na a lényeg, Maci kész lett rendesen időre én pedig mentem öltözni!
ÖLTÖZŐSDI
A ruhát leírtam, azt nem ismétlem. Persze mint ara, új alsóruházat kellett:)
Szert tettem egy bájos melltartóra, amiből kicsit majdnem kiestek a melleim, nem baj.
Szoros is volt a hátamon, dehát a szépségért ugyan szenvedni kell!
Csípőszorító:borzalom, de mintmár említettem ,kicsit több van rajtam ott a kelleténél.Genetikailag nem bírom leradírozni magamról!Akármennyi kínzógyakorlat után is ottmarad a fele.Az már ugyanis Én vagyok, nem valami idegen test!
Térdzokni:na ez a rettenet rettenete! De 33 fokban ha belepréselem magam egy normál harisnyanadrágba, akkor a combjaim valószínűleg soha nem heveriok ki azt a napot!
Harisnyatartóról szó sem lehetett, mert az hagyján hogy én megszalkadok a röhögéstől, de Macit fel kellett volna mosni ha meglát egy ilyenben:) A Micsoda nőben lehet hogy jól mutatott J.R.-en, de rajtam hogy nézett volnak ki?
Tehát elkezdtem magamra húzni a fent említett cucckat.Ehhez azért vegyük hozzá azt a tényt, hogy ideges az ember lánya, ki van smikelve, loknikkal a fején.
Borzalom volt mire a csípőszorítóba beletömtem magam. Nem vagyok annyira rémesen duci, de aznap 350 kilónak éreztem magam.Mire felvettem, eljutott az agyamig hogy abból majd csak délután 6-kor tudok kibújni.Mert ha időközben valamiért ki kellene mennem a "nem spájzba" akkor soha többé nem tudok visszabújni bele!!!
Na minden göncöt magamra aggattam, felékszereztem nyakamat egy gyöngysorral és úgy éreztem magam, mint a műanyag karácsonyfa december 24-én este.Engem fog mindenki nézni, ott fogok csillogni,még jó hogy a hajamban virágok vannak és nem csillagok!A stóla helyettesítette a girlandokat a fáról! Igaz ha elkezd az idegességtől hullani a hajam, akkor az lesz a mű-fenyőtű.
Cipőt felhúztam és akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen aznap van rajtam először a topánka!!!
Maci emlegette előtte, hogy :"drágám hord egy kicsit a cipőd hogy bírjad majd az esküvőn!"
Aha, 30 fokban otthon, frottírzokniban mi?Persze, nem hordtam.
Nem is volt vele baj, addig amig rá nem jöttem hogy rémesen nehéz benne kajtatni.
10 óra:hintó megérkezett.Lerobogtunk:4*százon indultam akadályversenyben.Valahogy megpróbáltam kiegyensúlyozni magam a liftig.Megváltás, lefelé nem kell lépcsőznöm!Maci battyogott telsej nyugalomban mellettem.Gondolom Ő már tudta mi vár rá,pont 20 éve ezt már eljátszotta Pannival:)
INDULÓSDI
Szóval kocsiba be, virágoshoz el.Akkor láttam a csokrot először.Addig a percig volt egy kis averzióm az orchideákat illetőleg.Eddig ugyanis alegtöbbször vagy a szokásos hosszú szárú virágot láttam, vagy a csodásan-rémes kis fiolás kompozíciót nőnapra. Elképzeltem magam, mint laboros Mancika a fiolás változattal.Kémcsövek összekötve és szalaggal díszítve!
Na persze nem olyan lett:mesés szép kis csokor lett, selyemfogó is volt rajta, finom diszkrét krémszínű tömött virágfejek, nyuszifüllel díszítve.Gyengébbek kedvéért:a nyuszifül nem playboy-nyuszi tartozék, hanem egy finom selymeslevelű növény.
Orchideát kapott Maci is a gomblyukába.Autó is kapott kis díszt, szóval fel voltunk cicomázva!
Indulás a térre!!!
Megérkeztünk a számomra oly kedves helyre! Ott voltak az esernyős kislányok.Kicsit később a fotós úr felvilágosított, hogy a szobrok francia kurtizánokról lett készítve. Na ja, balra a Házasságkötő terem, középen a Postakocsi Étterrem, jobbra az esernyős Pipik:)
Ilyen az Élet!
TORTÚRA
Szép lassan el kezdett a Tér megtelni ismerősökkel!Meg ismeretlenekkel, akikről kiderült ismerősök, csak 1000 éve nem láttuk egymást!
Szóval nagyon édes volt mindenki aki odajött!!!Köszönjük Nekik!!!!!!!!!!!!!!
Egyszercsak szóltak, hogy lassan szállingózzunk be vendégestül és akkor jöttünk rá hogy kezdtük kinőni a termet!Jött egy kedves hölgy és mondta hogy az ifjú párnak be kell menni az anyakönyv vezetőhöz adategyeztetésileg tanúilag...
És akkor történt meg a csoda:átviharzott az aulán egy Hölgy, maga után becsapta a házasságkötő terem ajtaját.Keresztbenvetett piros-fehér-zöld szalaggal.Miután nem volt ráírva, hogy Mísz Balaton , hetedik érzékkel sejtettem hogy baj van.
Mondtuk a másik hölgynek, hogy nem ezzel a szalagos nénivel van megbeszélve, de Ő azt mondta, sajnos akivel meg volt beszélve, az két hete már nem dolgozik itt!Menjünk be ehhez hölgyhöz a szobába és kész!
Kicsit kikeltünk magunkból, de nem durván!A vendégek ebből semmit nem sejtettek; próbálták magukat bepréselni a terembe!
Kisszobába toppantunk tanúkkal felfegyerezve.Én úgy éreztem magam, mint Rosinante; Maci drágámDon Quijote szerepét kapta. A tanúk voltak Sancho Panzáék!
Ott ült a Nagy Könyv mögött "Slachta Margit"./ Akiről annyit tudtam csak, hogy nagyon tetszik a neve.Azóta tudom Ő egy "Igaz ember" volt , köszönet neki a sok jótettéért!!!Tehát csak a nevét vettem most kölcsön:) /
Tehát ott ült a szalagos hölgy /aki 50-es éveit taposta aktívan/, aki teljesen ismeretlen volt számunkra és meg volt sértődve!!!!!!!
Ő, aki bement dolgozni szombaton és Mi , akik egyeztettünk egy másik emberrel életünk szép napjáról és aki trutyiban hagyott minket.Na kinek pocsékabb a kedve?
Villanhatott a szemem! Aki ismer tudja miről van szó, aki nem ismer az jobb ha nem tudja és ne is akarja!
Szóval közölte velünk, hogy Ő van és kész.Ha nem felelmeg nekünk akkor felhívja az eredetileg kiírt nőt és megpróbálja a kedvünkért berángatni Solymárról, hátha bejön.Na gondoltam ebből elég. Mondtam hogy nem a személyével van bajom, csak nem ez volt megbeszélve.Azt felelte, nem érti miért ragaszkodunk ahhoz a Nőhöz, aki csak fél éve dolgozik itt, Ő pedig 30 éve, és ő itt a vezető.
Engem meg baromira nem érdekel ki vezeti a hivatalt vagy a buszt. Az érdekel hogy amit megbeszéltünk és akivel az legyen!
Azt mondta mindent tud, mert nála van a papír amit egyeztettünk az eredeti változatban.
Aha, de Ő nem mond verset,VISZONT rendelhetünk a hangosító embertől cd-n 400.-ft-ért/aki kezelte a zenemasinát 5000.- ft-ért, amihez mi hoztuk a Cd-n a zenét, amire Dani segített ráírni jó minőségben/.
Elképzeltem amint megszólal a vers 4000.- ft-ért egy Cd-ről:Anyám tyúkja vagy a Medvetánc.
Esetleg Petőfi Sándor:Arany Lacihoz című örökbecsű darabja! Hallod-e Laci Te, nősülsz-e még az Életben?
Na vers kilőve,megnyugtattak hogy majd mindent elmond nekünk és akkor tudni fogjuk mit kell csinálni.Papírok kitöltve, vendégek beterelve, vonuljunk lassan mi is be.
Zene felharsant, kedvem a pincében na mindegy.Visszatáncolás nincs, Margit marad.
Egyébként a rendes nevét csak otthon az anyakönyvi papíron tudtam meg.Nomen est omen!!
Ja meg a neten is fent van!
CEREMÓNIKA
Szóval kézenfogva beandalogtunk a terembe, mögöttünk hű tanúink!Nagyon édes volt mindkettő!
Betrappoltunk a terem elejébe és lecsüccsentünk a támla nélküli székre.Mögöttünk a tömeg is leült; már akinek jutott szék. Csak utólag figyeltem fel arra, a képeket nézegetvén, hogy mekkora a fenekem.Ha támlás szék lett volna akkor nem tűnik fel talán.Miért is nincs ilyenkor támlás szék!Attól féltem egyébként, mostmár be merem vallani, hogy nehogy hátraessek. Képzelheti mindenki milyen látványt nyújtottam volna, mint hátradőlök jó szokásomhoz híven, a támlanélküliségben.Lábak az ég felé, csipőszorítótól mozdulatlanul ott fekszem!Brrrrr!!!
Na nem estem hanyatt!Ne röhögjetek!
Szóval Margit elkezdett kenetteljesen beszélni és én elkezdtem röhögni /nem teleszájjal, csak halkan/.Csak finoman végig-mosolyogtam az egészet!Rettenetes így utólag visszagondolva!
Szóval mese-mese-mese.Aztán azt mondta csókoljuk össze az örömszülőket.Na ez volt a hab a tortán.Egyikünk Édesapja sem él már sajnos, ilyet észrevehetett volna, nem szakítunk fel sebeket!!!!!!
Na mindegy, puszi-virág anyósoknak, akik tündériek egyébként , vica-versa.Ez nem a nevük!
Vissza a támlátlan székhez!Nem volt támaszom!
Kedves ifjú pár, fogják meg egymás kezét és mondják el a hűségesküt!Na egyébként ez volt a hab a tortán!!!
Szó nem volt ilyen hüjeségről, mondtam én egy puritán nő vagyok nem kérek ilyen habos dolgot.
Egyéb iránt mindneki tudta Maci elvált már egyszer , én nem voltam férjnél, de éltem már hosszú párkapcsolatban és nem vagyunk 16 évesek!
Nem volt mese, megfogtuk egymás kezét és a számunkra akkor hallott szöveget kellett volna visszaismételni.
Most jön az igazság:én röhögtem, nem bírtam beszélni; Maci kicsit nagyot hall /szelektíve süket, ha mondjuk valamit nem akar hogy halljon azt nem hallja,mint a gyerekek/a szöveg 3/4-ét nem értette.Valamit motyogott.Na szép pár vagyunk!!!!!Egy süket-egy hüje.
Mindegy, szerencsére elfelejtettek kihangosítani, úgyhogy az IGEN-emet senki nem hallotta, csak Maci és Anyu.Meg Margit aki szerintem a szájamról olvasta le.
Forró hitvesi csókváltás, szerintem közben is röhöghettem! Lecsüccs és jött a hidegzuhany.Bla-bla-bla-bla.... ez úgy órákig. Persze frászt, kedrült hogy 2 perc lehetett a szöveg de akkor napoknak tűnt / mint egy előzetesben/.
Aztán átadta a hiteles marhalevelet a Ház Urának /halk röhögés, ezek sejtenek valamit mögöttünk, gondoltam/!
Egyszercsak vége lett a megpróbáltatásnak.Margit finoman kikergette a vendégeket a 33 fokba a Térre!Azt mondta hogy mi kértük.Fenét, mi szerettünk volna kivonulni a zenénkre és a vendégek utána valóban kint a Téren gratuláltak volna.Ehelyett mindnekit kipréseltek a teremből!
Kézen fogott Margit minket és kivezetett Egyiptomból.Ja, a folyosón majdnem lekoccoltam a nyitott ablakokat,miért nem zárják be ilyenkor?
Lecammogtunk a lépcsősoron, hatásszünet az ajtóban, lépcsőkről átugrás a kockakövekre.Borzalom elkezdődött:iszonyatosan nehéz volt a minitűsarkúban eltalálnom, hogy ne a kockák közé ékeldőjek be, hanem a tetejükre lépjek és onnan csússzak le!Sikerült, ki lettünk állítva Térre és Margit átadott a jónépnek!
KÖRBECSÓKOLÁS
Nagyon sokan eljöttek és ez nagyon jólesett!!!!Idősek és fiatalok egyaránt, sőt volt akit akkor az Anyukája a pocakjában hozott el.Azóta megszületett már:)
Szóval álltunk a napon, a kapcsolóház előtt és jöttek és jöttek és jöttek!!! Mindeni puszit adott és ez olyan jó dolog!Igen jó kedvem kerekedett, Margitot el is felejtettem!
Kb.1 órán át csókolgattak minket:) a 33 fokon!Ömlött a víz rólunk.
Az ebédvendégekl elindultak a Trófeába, a többiek elszállingóztak hazafelé.
Mi pedig fotózkodni. Utána kaja!!!!!!!!!!!!
A ZEBÉD
Megérkeztünk a kajáldába, ahol már szinte mindeki ott volt. Addigra kaja, pia folyt rendesen.Én nekiláttam és egy üveg hidegvizet magamévá tettem.Éhes voltam nagyon, de a csípőszorító nem engedett enni nagyon.Szerintem ő éhesebb volt mint én, de inkább szolidarított:)
Szóval a vendégek körbemosolygása után, férjem beszédet mondott! Ilyen állítólag még nem volt, improvizált egy kis köszöntőt-köszönőt!
Előre becsomagolt egy vékony pezsgős poharat, buborékos fóliába és nylonzacskóba.Na erre lépett rá egy nagyot, a vendégek hangos "Mázl tov!" kiabálására!Úgy legyen!
Megkímélte a személyzetet a 4728 darabra széteső pohárhulladéktól!
Utána kaja indul:sikerült 0.4 dl hideg málnalevest magamba tuszkolni.Valahogy lement.Azután vendégszórakoztatásba fogtam és mentem egy kört.Mindenki olyan aranyos volt, ettek-ittak-dumáltak-mosolyogtak! Nagyon örült a lelkem!
A zenegép megadta magát, a 8 cd-ből kb. 3 percig szólt a zene, de nem baj mert a vendégek úgy zsongtak, hogy senkinek nem tűnt fel hogy nincs háttérzene.Igaz hogy a cd-k összeírása az 2 napi meló volt, de nem baj!Köszi Dani!
2008. július 4., péntek
A ZESKÜVŐ
Sikerült végre az esküvő után 1 hónappal leülnöm ide és lejegyeznem lányságom "hivatalos végetvetésének" történetét.
Okulásként azoknak, akik ezt még nem tették volna meg, vagy azoknak akik most törik a fejüket ezen,vagy azoknak akik éppen ott jártak az esküvőnkön de semmit nem sejtettek a háttérben történő izgalmakról és azoknak akik sajnos nem tudtak ott lenni :)
ELŐKÉSZÜLŐSDI:
HIVATALOSDI
Naszóval, eljegyzésem után /tavaly decemberben/ azonnyomban kitaláltam, hogy nekem a május 31. szombat délelőtt 11 óra a legszebb időpontnak tűnik és hogy azt rögtön be kell jelenteni a III.kerületi Polgármesteri Hivatalban. Mackóm elballagott és lefoglalta az időpontot.Ezév első részében, valamikor a tél elmúltával, bementünk egyeztetni az anyakönyv vezető hölggyel hogy mi is lesz!Nem tudtuk kit "sorsolnak" ki nekünk???Egy nagyon kedves,40-es vörös hajú, belevaló, mosolygós hölgyhöz kerültünk. Nagyon aranyos volt, elfogadta hogy én sajnos "egy rém konzervatív" ember vagyok , és hogy nem szeretnék gyertyákat, versmondólányt, gépi orgonát, pezsgőt és egyéb "hófehérhaboslányságos" dolgokat. Annyiban engedtem, hogy Ő elmondhat egy kedves, nem hosszú, szép szerelemes verset, olyan esküvőre valót. Mindent megkérdezett, amit hivatalosan be kell írni. Mondjuk azt nem értettük kit érdekel és miért hogy milyen iskolába jártunk, de mindegy, biztos a statisztikához kell/mackó elveszi nyuszit feleségül, ki hova járt oviba és mi volta a jele:)/ !
A legszebb az volt amikor megkérdezte hogy a születendő gyermekünket /ki tudja lesz-e?/ hogy fogják hívni. Mire bemondtam hogy Béla. Mosoly az arcokon, persze gondolták hogy hüjülök, szóval például Kis-Nagy Béla, Nagy-Kis Béla, Kis Béla, Nagy Béla. Bemondtam a mackó-én vezetéknevem Bélát. Erre elhűlt drága párom,és 3 percig nem kapott levegőt.Aztán felmostam és mondtam ehhez az egyhez ragaszkodom; az Ő nevét nem vettem fel, de legalább a gyerek vigye mindkettőnkét! Elfogadta.
Nem vettem fel a Slézinger Ödönné Krunczinger Aranka nevet, mert olyan szintű utánajárással és rengeteg pénzzel járt volna, hogy az csuda!!! Személyi,lakcímkártya,jogsi,forgalmi,útlevél,társaságiszerződésmódosítás,aláírásicímpéldányközjegyzőelőttiséggel, apeh,cégbejegyzésesdi,ipariosztályosdi,blablabla....
Ennyit nem ér, hogy megtudja a világ: elkeltem:)
Tehát vissza a Hivatalhoz: időpont hivatalosan elfogadva, meghívó nyomtatható!!!!
MEGHÍVÓSDI&POSTÁSOSDI
Nyomdász barátunk nagyon aranyos volt és vállalta, hogy az általunk megálmodott és Dani segítségével összedolgozott meghívót elkészíti. Így is lett, rövid idő múlva meg is volt.
Elkezdődött a boritékolás estékbe nyúlva. Volt bordókék,arany,barna boríték arany betűkkel, volt színes boríték színes és kék tollal megírva, feldíszítve matricákkal.Szép sorban egy valag pénzért postára dobtunk, kb.200 meghívót, a töbit személyesen adtuk oda.Ment külföldre is és ment itthon is szépen. Legalábbis azt hittük, hogy kiment!Frászt kézbesítette ki a Posta!!!!!!!!!!Utólag a napokban is kiderült hogy volt aki nem kapta meg:( Nagyon szomorú vagyok emiatt, mert olyan örömmel hívtunk meg mindenkit és nem értettük hogy mi történt???
Elsőként küldtem pl.Sanyiéknak/Vele az a kuriózum hogy egy évben egy hónapban és egyazon napon születtünk-oroszlánok a négyzeten/ és a napokban tudtam meg hogy nyista levél!Ráadásul ott laknak a kerületben.Na pont Ő volt aki nem kapta meg, így aranyos kis családjával lenaradtak a nagy eseményről:(
Svájcba is küldtem, de soha nem ért oda....ez 2 hete derült ki.Lila boríték arany betűkkel, sőt kértem hogy ne gépi bélyeg legyen rajta, hanem valami rendes nyalós-képes!
Sorra jöttek a telefonok még az esküvő előtt is, hogy egy ismerőstől tudják meg hogy férjhez megyek.Baromi kellemetlen és ciki volt!
Innen üzenem a Magyar Postának,, hogy szégyelljék magukat /ez finom volt és nőies/! Igaz ezt megírtam nekik emailben az ügyfélszolgálatra, de válaszra sem méltattak!Tanulság, ha valaki meghívót küld küldje tértivevényes-ajánlott-biztosított levélként!Igaz hogy az 5* kerül annyiba ,de talán megkapják a vendégek:)
KAJÁLÁSOSDI
Körülbelül 55-60 főre számoltuk ki a kajálási létszámot , tehát ennyi kajajegyet nyomtattunk ki.Hihihi!
Saját emlékeinkre hagyatkozva,a régi jól bevált Trófea Éttermet szúrtuk ki, a Zuglói övezetben /Erzsébet kir.útja/. Nagyon szeretem a vadászház jellege miatt, nem puccos, a,kaja finom nagyon és mindenki mosolyog őszintén. Jó választás volt!!!!!!!!!Mint mindig:)
Lefoglalóztuk és esküvő előtt 2 héttel odamentünk egyeztetni a séf úrral.Nagyon kedves ember, igazi gentleman és nagyon szereti a szakmáját!!!!Mi pedig Őt kedveltük meg nagyon és ajánljuk mindenkinek!Korrekt, alapos ember, mindent a vendégért!Viszik is a jóhírét szerte a világon!!
Az esküvői ebéd alatt is odajött a terembe, figyelt hogy minden rendben legyen, az ételek mennyeiek voltak és a torta igazi meglepetés volt/ az étterem ajándéka a torta ilyenkor meg szülinapkor.Mondta a Séf úr, hogy egy nagyobb 55 fős téglalap alakú torta lesz, nem volt éppen fotó róla, ilyen és ilyen ízű és ha kérjük akkor külön pénzért beborítják marcipánnal. Kértük.Sejtelmünk sem volt milyen lesz.Na amikor behozták akkor elállt a szavunk, olyan színű marcipánnal volt bevonva mint a ruhám /pedig nem látták hogy nem vagyok hófehérke/ ovális volt a nagy rész és a tetején egy másik kisebb ovális emelet, feldíszítve majdnem olyan virágokkal mint az esküvői csokrom, /ezt sem láthatták/ valami mesés volt!A vendégek azt gondolták hogy mi terveztük, pedig nem; ez volt az igazi meglepetés!A tetején tüzijáték! !!!Ritka hogy ennyire figyeljenek a vendégre!
Teríték szép volt /ebben férjem keze is benne volt, mert vett a kedvemért gyönyörű futókat és hozzávaló szalvétákat az asztalokra:) A pincérek nagyon kedvesek voltak, gyorsan vitték a tányérokat, lehetett bármi kívánság azt teljesítették azonnal.
Lényeges volt hogy ment a klíma, mert a legmelegebb szombatot fogtuk ki:)
RUHÁSOSDI
Macinak elmentünk öltönyt venni a MR.Sale-hez /Weiner Leó u./ és jól tettük.Nagyon szép öltönyt vettünk Neki és később az inget és a nyakkendőt is ott kaptuk meg. Szép választék, korrekt áron, kedves szakképzett személyzet,ajánljom minden kedves férfi olvasómnak!!!!
Számomra a legnehezebb része a dolognak a saját ruha kiválasztása tűnt, de játszi könnyedséggel megoldottuk:)
Előre bocsájtom, hogy nem szerettem volna bérelni ruhát, mert csak. Lett volna lehetőségem, mert Maci-néninek/ Maci Anyukájának/ a házában van egy nagyon kedves szalon.De én nem szerettem volna és kész! /ilyen megátalkodott pipi vagyok/
Szóval nekiestem az internetnek meg persze szóban mindenki ajánlott egy jó ruhaszalont.Nem találtam semmi jót magamnak, amit kinéztem az vagy drága volt vagy úgy néztem volna ki benne, mint egy kötözött sonka:)
Működő hatodik érzékemre halgatva, Macit kirángattam a Kőbányai piacra, mert ott régebben voltak ruhakészítők. Ja, a belvárosi butikokba onnan hordták a drága cuccot.
Szóval egy szép vasárnap kimentünk és koppantam, mert már 3 éve megszűnt ez a készítő. Ajkam lebiggyent, Maci az örök optimista /hálás vagyok ezért Neki!!!/ mondta hogyha már ott vagyunk menjünk nézzünk körül, tepsi-ügyileg.
Ahogy bandukoltunk, egyszercsak a rengeteg ruhaerdő közepén felbukkant egy szép adag kosztüm.Anyunak láttam meg egyet, mert persze Ő is ruhakeresésre adta a fejét!Gondoltam megnézek egyet, meg persze addigra láttam ott egy matróz-nadrágkosztümöt is magamnak.
Belebújtam az egyik ilyen nadrágos- ancúgba, hát kedves gyerekek olyan jót röhögtem magamon, hogy az csak na.Kicsit rájöttem hogy milyen szép nagy kerek csípőm és fenekem van, fedélzetmosásra is használhatnám:Vileda-bugyit rám!Vagy például a foci EB-re lehettem volna labda!Na mindegy...
Egy nagyon bájos, tört magyarsággal beszélő hölgy volt ott, mint kiderült Irmina a neve.Szóval Irmina nálam egy picit teltebb volt és alacsonyabb; így átérezte hogy bajban vagyok ruhailag.Kérdezte hogy milyen alkalomra kell, mondtam esküvőre, de én leszek az ara/ papagáj/! Hozott egy ruhát és kérte bújjak bele a kedvéért.Elképedtem hogy én ruhába bújni, Maci is látta hogy gyűlnek a felhők, de olyan kedves volt Irmina hogy gondoltam röhögés ide vag yoda beleugrom. Na az ugrás az túlzás, beletömtem magam a szoknyába;édes voltam egy földigérő szoknyában, rózsaszín csíkos malackás zokniban.Aztán jött a felsőrész, azt nem tudtam egyedül becipzározni.Tehát a "hurkatöltés" után belenéztem a tükörbe és csodáűk csodája, egész jól éreztem magam. Adott hozzá egy áttetsző arany stólát és gyerekek kész volt a menyasszony!
Maci rámnézett és elmosolyodott, tudta telitalálat!!!!
Szóval Irmina beelőzte az elegáns drága belvárosi szalonokat!!!!Kedves volt és még az árból is engedett, gyönyörűen vállfára tette, védő nylonzacskóba húzta a ruhát stólástul, majd az egészhez adott egy szép nylonszatyrot és egy névjegykártyát is.Mondta ha bármi kell hívjam!
Máskor is megyek Hozzá és mindenkinek ajánlom a figyelmébe.
Kőbányai piac,bejáraton be, majd balra el, és a saroktól kb.20 méter.
És hogy milyen az élet, Andrea nemrégen járt Lisszabonban, és az egyik elegáns szalonban ott volt a ruhám kirakva! Ja kérem!!!! Irmina-design a világklasszis!
Visszamásztunk mr.Salehez és képzeljétek választottam a ruhámhoz illő inget és egy nagyon szép nyakkendőt!Meg mégegyet ajándékba is kaptunk!
Az esküvő után meg lettünk dícsérve hogy milyen jól harmonizált a ruhámhoz a Medve Úr ruhája:)
CIPŐSDI
Cipőprobléma a világbaj:Anya sejtette /mert minden Anya fel van szerelve szenzorokkal,de az én Anyukám még 800 szenzorral szenzorosabb/, Anya tudta hogy idétlen kislányának nem könnyű, mondhatnánk baromi nehéz lábbelit találni!Mint Hamupopócskának, próba próba után.Szóval beröfögtünk Macival a Humanicba és elsőre találtunk egy platina színű:) balettcipőt, 2 centis sarokkal! Na ezzel le is tudtuk a topánkázást. Kérte mackóm, hogy ugorjak már bele egy arany színű 8 centis magassarkúba. Megtettem neki, felhúztam a lábamra és a székből felálltam, majd vissza is ültem.Ennyi! Számomra nem járható út, én ugyanis biztos alapokon szeretek állni.Rájöttem, aki képes ilyen emeletes csodákban trappolni, az kb. a felem kilóban!
Bridzsikém! Mindig csodáltalak ezért!
SMINKESDI
Na ez volt egyébként a leghúzosabb problémám, de Mártának hála megoldódott ez is.Esküvő előtt egy héttel kb. átjött és kifestett , nagyon ügyes lány. Igaz az esküvőn a szájfényt megettem az ajkaimról, tehát lenyaltam. A szemfestékem kicsit leolvadt a 33 fokban , de így is jól néztem ki /magamhoz képest/.
HAJCIHŐ
Na ez zúzósabb volt mint számítottam rá; modell nem leszek!!!Nem is akartam. A hajamat is Márti alkotta meg, ezt azóta is emlegetik, milyen klassz volt, mindig ilyen loknis legyen! Frászt!
Szegény Márti hajnal 6-tól 10-ig csinálta!!!A hajam közben kikészült, a fülem megsült egy kicsit.A hajba való rózsákat amiket állítólag lehet készen kapni, csak én nem találtam?, az esküvő előtti este aplikáltam rá egyenként a hullámcsatokra.Majd a rózsaszálakat lefestettem fekete lakkfilccel, ne látszódjanak.
Erzsike hozott kölcsön egy jó kis hajsütő-loknizó kézikészüléket, amivel Márti alkotott!
Kaptam még hozzá extra erős hajlakkot is, amit az esküvő után fél órát próbáltam kimosni a hajamból:(
Gyönyörű lett az egész egyébként!!!!!!Tényleg ilyen jó még sosem volt a frizőröm! Köszönöm Márti mégegyszer, a vizsgád előtti hajazást!
AUTÓSDI
Gondoltam anno megboldogult lánykoromban, hogy talán hozzám az esküvői ceremóniázásra való kocsikázáskor két dolog illene: Hummerrel beszáguldani a Fő térre vagy egy oldalkocsis motoron bebrummogni.Van ugyanis egy igazi antibácsis bőr motoros sapkám:)
Na ezekből semmi nem lett, a bátyám ugyans aranyos volt és felvállalta az ifjú pár autóztatását!A szép bordó autóját lemosatta az alkalomra és kapott egy kis finom virágdíszt is.Volt benne klíma , ami egyébként szó szerint életmentő volt, külön köszönet érte! Anyósom drága a maga 82 évével ugyanis állta a sarat és a meleget, de azért a meleg győzött, és a 48 fokos bónapon a Fő téren kicsit nem érezte jól magát.Szóval ekkor jött az én bátyám és betuszkolta finoman az idős hölgyet a fridzsiderbe/mármint a klimás kocsiba/ és jegelte a problémát!
VIRÁGOZÁS
Szeretem a szép virágokat /jó ember vagyok akkor?/, és szerettem volna fréziacsokrot.Csak volna mert felhomályosítottak, hogy az sajnos ilyenkorra már kipurcan virágilag, tehát válasszak mást. Jó , de mit?
Izgatott egy kis gömb alakú csokor, de aztán beláttam hogy gömbnek itt vagyok én , a virág inkább kecses finom legyen.
Maci ismer egy bájos virágos- hölgyet, aki évtizedek óta köti neki a virágokat.Meg persze az eddigi összes nőjének, anyósának, anyósszerűségnek családtagnak és stb.Nekem is Irénke készítette az eddigi csokraimat, nagy szeretettel.
Most végre megismertem és halgattam rá; elmondtuk milyen lesz a ruhám és Ő ajánlott egy egyszerű, nem túlcsicsázott orchideacsokrto. Na én nem vagyok oda az orchideáért, de gondoltam hallgatok rá.
Hát hálás is vagyok ezért Neki, olyan szép lett a csokor /még 2 hétig tartott esküvő után/ hogy az csak na!!!
Macinak is készített egy finom, decens kis díszt.
FOTÓZKODÁS
Sokadik probléma volt, mert nem volt ismerős fotós. Az egyik kedves baráti házaspár esküvőjén volt egy csende fotós, aki szimpatikusnak tűnt akkor. Igen ám, de nem láttuk még az akkori képeket, azt sem tudtuk hogy lehet elérni.
Aznap amikor bementünk egyeztetni az anyagkönyv vezetővel a dolgokat, kint üldögéltem az aulában.Odajött egy kedves Úr, aki kérdezte esküvői dolgokat intézünk.Mondtam igen, erre finoman ajánlotta hogy Ő ott szokott fotózni, és hogyha gondoljuk nézzük meg a képeit.Nincs vételi kötelezettség, csak pillantsunk rá a munkájára.Halkszavú, kedves ember; megnéztük a fotókat!Maci rámhagyta ha gondolom maradjunk ennél az Úrnál, egy előszerződést írtunk, pénz nélkül, ha kell szóljunk vissza. Visszaszóltunk és Ő fotózott az esküvőn! Nem zavart senkit, csendben dolgozott, soha nem volt útban ,nem zavart a ceremónia közben senkit sem. Profi és ismerte a terepet!
Szóval ceremónia végén, gratulálók elfogytak 1 óra után; mondta Majtényi Úr menjünk a Zichy kastély kertjébe, ott szeretne fotózni.Odamentünk.Na kérem , engem aztán lefotózni azt csak paparazzik tudnának, ha nem látnám őket!Utálom ha fotóznak, nem vagyok én modell!
Ennek az embernek sikerült viszont olyan képeket készítenie, amit még soha senkinek! Az esküvői képek szuperek lettek, nem beállított képek hanem természetesek!Látszik rajtuk a boldogságunk!Végignevettük az egészet és ebben me kis része volt a fotós személyének.,Nem rőltette ránk magát, nem állított be minket, csak ajánlotta hogy így vagy úgy legyünk!
Most én ajámlom Őt, aki szeretne bármilyen rendezvényen klassz képeket:)
http://majtenyifoto.hu/
Sikerült végre az esküvő után 1 hónappal leülnöm ide és lejegyeznem lányságom "hivatalos végetvetésének" történetét.
Okulásként azoknak, akik ezt még nem tették volna meg, vagy azoknak akik most törik a fejüket ezen,vagy azoknak akik éppen ott jártak az esküvőnkön de semmit nem sejtettek a háttérben történő izgalmakról és azoknak akik sajnos nem tudtak ott lenni :)
ELŐKÉSZÜLŐSDI:
HIVATALOSDI
Naszóval, eljegyzésem után /tavaly decemberben/ azonnyomban kitaláltam, hogy nekem a május 31. szombat délelőtt 11 óra a legszebb időpontnak tűnik és hogy azt rögtön be kell jelenteni a III.kerületi Polgármesteri Hivatalban. Mackóm elballagott és lefoglalta az időpontot.Ezév első részében, valamikor a tél elmúltával, bementünk egyeztetni az anyakönyv vezető hölggyel hogy mi is lesz!Nem tudtuk kit "sorsolnak" ki nekünk???Egy nagyon kedves,40-es vörös hajú, belevaló, mosolygós hölgyhöz kerültünk. Nagyon aranyos volt, elfogadta hogy én sajnos "egy rém konzervatív" ember vagyok , és hogy nem szeretnék gyertyákat, versmondólányt, gépi orgonát, pezsgőt és egyéb "hófehérhaboslányságos" dolgokat. Annyiban engedtem, hogy Ő elmondhat egy kedves, nem hosszú, szép szerelemes verset, olyan esküvőre valót. Mindent megkérdezett, amit hivatalosan be kell írni. Mondjuk azt nem értettük kit érdekel és miért hogy milyen iskolába jártunk, de mindegy, biztos a statisztikához kell/mackó elveszi nyuszit feleségül, ki hova járt oviba és mi volta a jele:)/ !
A legszebb az volt amikor megkérdezte hogy a születendő gyermekünket /ki tudja lesz-e?/ hogy fogják hívni. Mire bemondtam hogy Béla. Mosoly az arcokon, persze gondolták hogy hüjülök, szóval például Kis-Nagy Béla, Nagy-Kis Béla, Kis Béla, Nagy Béla. Bemondtam a mackó-én vezetéknevem Bélát. Erre elhűlt drága párom,és 3 percig nem kapott levegőt.Aztán felmostam és mondtam ehhez az egyhez ragaszkodom; az Ő nevét nem vettem fel, de legalább a gyerek vigye mindkettőnkét! Elfogadta.
Nem vettem fel a Slézinger Ödönné Krunczinger Aranka nevet, mert olyan szintű utánajárással és rengeteg pénzzel járt volna, hogy az csuda!!! Személyi,lakcímkártya,jogsi,forgalmi,útlevél,társaságiszerződésmódosítás,aláírásicímpéldányközjegyzőelőttiséggel, apeh,cégbejegyzésesdi,ipariosztályosdi,blablabla....
Ennyit nem ér, hogy megtudja a világ: elkeltem:)
Tehát vissza a Hivatalhoz: időpont hivatalosan elfogadva, meghívó nyomtatható!!!!
MEGHÍVÓSDI&POSTÁSOSDI
Nyomdász barátunk nagyon aranyos volt és vállalta, hogy az általunk megálmodott és Dani segítségével összedolgozott meghívót elkészíti. Így is lett, rövid idő múlva meg is volt.
Elkezdődött a boritékolás estékbe nyúlva. Volt bordókék,arany,barna boríték arany betűkkel, volt színes boríték színes és kék tollal megírva, feldíszítve matricákkal.Szép sorban egy valag pénzért postára dobtunk, kb.200 meghívót, a töbit személyesen adtuk oda.Ment külföldre is és ment itthon is szépen. Legalábbis azt hittük, hogy kiment!Frászt kézbesítette ki a Posta!!!!!!!!!!Utólag a napokban is kiderült hogy volt aki nem kapta meg:( Nagyon szomorú vagyok emiatt, mert olyan örömmel hívtunk meg mindenkit és nem értettük hogy mi történt???
Elsőként küldtem pl.Sanyiéknak/Vele az a kuriózum hogy egy évben egy hónapban és egyazon napon születtünk-oroszlánok a négyzeten/ és a napokban tudtam meg hogy nyista levél!Ráadásul ott laknak a kerületben.Na pont Ő volt aki nem kapta meg, így aranyos kis családjával lenaradtak a nagy eseményről:(
Svájcba is küldtem, de soha nem ért oda....ez 2 hete derült ki.Lila boríték arany betűkkel, sőt kértem hogy ne gépi bélyeg legyen rajta, hanem valami rendes nyalós-képes!
Sorra jöttek a telefonok még az esküvő előtt is, hogy egy ismerőstől tudják meg hogy férjhez megyek.Baromi kellemetlen és ciki volt!
Innen üzenem a Magyar Postának,, hogy szégyelljék magukat /ez finom volt és nőies/! Igaz ezt megírtam nekik emailben az ügyfélszolgálatra, de válaszra sem méltattak!Tanulság, ha valaki meghívót küld küldje tértivevényes-ajánlott-biztosított levélként!Igaz hogy az 5* kerül annyiba ,de talán megkapják a vendégek:)
KAJÁLÁSOSDI
Körülbelül 55-60 főre számoltuk ki a kajálási létszámot , tehát ennyi kajajegyet nyomtattunk ki.Hihihi!
Saját emlékeinkre hagyatkozva,a régi jól bevált Trófea Éttermet szúrtuk ki, a Zuglói övezetben /Erzsébet kir.útja/. Nagyon szeretem a vadászház jellege miatt, nem puccos, a,kaja finom nagyon és mindenki mosolyog őszintén. Jó választás volt!!!!!!!!!Mint mindig:)
Lefoglalóztuk és esküvő előtt 2 héttel odamentünk egyeztetni a séf úrral.Nagyon kedves ember, igazi gentleman és nagyon szereti a szakmáját!!!!Mi pedig Őt kedveltük meg nagyon és ajánljuk mindenkinek!Korrekt, alapos ember, mindent a vendégért!Viszik is a jóhírét szerte a világon!!
Az esküvői ebéd alatt is odajött a terembe, figyelt hogy minden rendben legyen, az ételek mennyeiek voltak és a torta igazi meglepetés volt/ az étterem ajándéka a torta ilyenkor meg szülinapkor.Mondta a Séf úr, hogy egy nagyobb 55 fős téglalap alakú torta lesz, nem volt éppen fotó róla, ilyen és ilyen ízű és ha kérjük akkor külön pénzért beborítják marcipánnal. Kértük.Sejtelmünk sem volt milyen lesz.Na amikor behozták akkor elállt a szavunk, olyan színű marcipánnal volt bevonva mint a ruhám /pedig nem látták hogy nem vagyok hófehérke/ ovális volt a nagy rész és a tetején egy másik kisebb ovális emelet, feldíszítve majdnem olyan virágokkal mint az esküvői csokrom, /ezt sem láthatták/ valami mesés volt!A vendégek azt gondolták hogy mi terveztük, pedig nem; ez volt az igazi meglepetés!A tetején tüzijáték! !!!Ritka hogy ennyire figyeljenek a vendégre!
Teríték szép volt /ebben férjem keze is benne volt, mert vett a kedvemért gyönyörű futókat és hozzávaló szalvétákat az asztalokra:) A pincérek nagyon kedvesek voltak, gyorsan vitték a tányérokat, lehetett bármi kívánság azt teljesítették azonnal.
Lényeges volt hogy ment a klíma, mert a legmelegebb szombatot fogtuk ki:)
RUHÁSOSDI
Macinak elmentünk öltönyt venni a MR.Sale-hez /Weiner Leó u./ és jól tettük.Nagyon szép öltönyt vettünk Neki és később az inget és a nyakkendőt is ott kaptuk meg. Szép választék, korrekt áron, kedves szakképzett személyzet,ajánljom minden kedves férfi olvasómnak!!!!
Számomra a legnehezebb része a dolognak a saját ruha kiválasztása tűnt, de játszi könnyedséggel megoldottuk:)
Előre bocsájtom, hogy nem szerettem volna bérelni ruhát, mert csak. Lett volna lehetőségem, mert Maci-néninek/ Maci Anyukájának/ a házában van egy nagyon kedves szalon.De én nem szerettem volna és kész! /ilyen megátalkodott pipi vagyok/
Szóval nekiestem az internetnek meg persze szóban mindenki ajánlott egy jó ruhaszalont.Nem találtam semmi jót magamnak, amit kinéztem az vagy drága volt vagy úgy néztem volna ki benne, mint egy kötözött sonka:)
Működő hatodik érzékemre halgatva, Macit kirángattam a Kőbányai piacra, mert ott régebben voltak ruhakészítők. Ja, a belvárosi butikokba onnan hordták a drága cuccot.
Szóval egy szép vasárnap kimentünk és koppantam, mert már 3 éve megszűnt ez a készítő. Ajkam lebiggyent, Maci az örök optimista /hálás vagyok ezért Neki!!!/ mondta hogyha már ott vagyunk menjünk nézzünk körül, tepsi-ügyileg.
Ahogy bandukoltunk, egyszercsak a rengeteg ruhaerdő közepén felbukkant egy szép adag kosztüm.Anyunak láttam meg egyet, mert persze Ő is ruhakeresésre adta a fejét!Gondoltam megnézek egyet, meg persze addigra láttam ott egy matróz-nadrágkosztümöt is magamnak.
Belebújtam az egyik ilyen nadrágos- ancúgba, hát kedves gyerekek olyan jót röhögtem magamon, hogy az csak na.Kicsit rájöttem hogy milyen szép nagy kerek csípőm és fenekem van, fedélzetmosásra is használhatnám:Vileda-bugyit rám!Vagy például a foci EB-re lehettem volna labda!Na mindegy...
Egy nagyon bájos, tört magyarsággal beszélő hölgy volt ott, mint kiderült Irmina a neve.Szóval Irmina nálam egy picit teltebb volt és alacsonyabb; így átérezte hogy bajban vagyok ruhailag.Kérdezte hogy milyen alkalomra kell, mondtam esküvőre, de én leszek az ara/ papagáj/! Hozott egy ruhát és kérte bújjak bele a kedvéért.Elképedtem hogy én ruhába bújni, Maci is látta hogy gyűlnek a felhők, de olyan kedves volt Irmina hogy gondoltam röhögés ide vag yoda beleugrom. Na az ugrás az túlzás, beletömtem magam a szoknyába;édes voltam egy földigérő szoknyában, rózsaszín csíkos malackás zokniban.Aztán jött a felsőrész, azt nem tudtam egyedül becipzározni.Tehát a "hurkatöltés" után belenéztem a tükörbe és csodáűk csodája, egész jól éreztem magam. Adott hozzá egy áttetsző arany stólát és gyerekek kész volt a menyasszony!
Maci rámnézett és elmosolyodott, tudta telitalálat!!!!
Szóval Irmina beelőzte az elegáns drága belvárosi szalonokat!!!!Kedves volt és még az árból is engedett, gyönyörűen vállfára tette, védő nylonzacskóba húzta a ruhát stólástul, majd az egészhez adott egy szép nylonszatyrot és egy névjegykártyát is.Mondta ha bármi kell hívjam!
Máskor is megyek Hozzá és mindenkinek ajánlom a figyelmébe.
Kőbányai piac,bejáraton be, majd balra el, és a saroktól kb.20 méter.
És hogy milyen az élet, Andrea nemrégen járt Lisszabonban, és az egyik elegáns szalonban ott volt a ruhám kirakva! Ja kérem!!!! Irmina-design a világklasszis!
Visszamásztunk mr.Salehez és képzeljétek választottam a ruhámhoz illő inget és egy nagyon szép nyakkendőt!Meg mégegyet ajándékba is kaptunk!
Az esküvő után meg lettünk dícsérve hogy milyen jól harmonizált a ruhámhoz a Medve Úr ruhája:)
CIPŐSDI
Cipőprobléma a világbaj:Anya sejtette /mert minden Anya fel van szerelve szenzorokkal,de az én Anyukám még 800 szenzorral szenzorosabb/, Anya tudta hogy idétlen kislányának nem könnyű, mondhatnánk baromi nehéz lábbelit találni!Mint Hamupopócskának, próba próba után.Szóval beröfögtünk Macival a Humanicba és elsőre találtunk egy platina színű:) balettcipőt, 2 centis sarokkal! Na ezzel le is tudtuk a topánkázást. Kérte mackóm, hogy ugorjak már bele egy arany színű 8 centis magassarkúba. Megtettem neki, felhúztam a lábamra és a székből felálltam, majd vissza is ültem.Ennyi! Számomra nem járható út, én ugyanis biztos alapokon szeretek állni.Rájöttem, aki képes ilyen emeletes csodákban trappolni, az kb. a felem kilóban!
Bridzsikém! Mindig csodáltalak ezért!
SMINKESDI
Na ez volt egyébként a leghúzosabb problémám, de Mártának hála megoldódott ez is.Esküvő előtt egy héttel kb. átjött és kifestett , nagyon ügyes lány. Igaz az esküvőn a szájfényt megettem az ajkaimról, tehát lenyaltam. A szemfestékem kicsit leolvadt a 33 fokban , de így is jól néztem ki /magamhoz képest/.
HAJCIHŐ
Na ez zúzósabb volt mint számítottam rá; modell nem leszek!!!Nem is akartam. A hajamat is Márti alkotta meg, ezt azóta is emlegetik, milyen klassz volt, mindig ilyen loknis legyen! Frászt!
Szegény Márti hajnal 6-tól 10-ig csinálta!!!A hajam közben kikészült, a fülem megsült egy kicsit.A hajba való rózsákat amiket állítólag lehet készen kapni, csak én nem találtam?, az esküvő előtti este aplikáltam rá egyenként a hullámcsatokra.Majd a rózsaszálakat lefestettem fekete lakkfilccel, ne látszódjanak.
Erzsike hozott kölcsön egy jó kis hajsütő-loknizó kézikészüléket, amivel Márti alkotott!
Kaptam még hozzá extra erős hajlakkot is, amit az esküvő után fél órát próbáltam kimosni a hajamból:(
Gyönyörű lett az egész egyébként!!!!!!Tényleg ilyen jó még sosem volt a frizőröm! Köszönöm Márti mégegyszer, a vizsgád előtti hajazást!
AUTÓSDI
Gondoltam anno megboldogult lánykoromban, hogy talán hozzám az esküvői ceremóniázásra való kocsikázáskor két dolog illene: Hummerrel beszáguldani a Fő térre vagy egy oldalkocsis motoron bebrummogni.Van ugyanis egy igazi antibácsis bőr motoros sapkám:)
Na ezekből semmi nem lett, a bátyám ugyans aranyos volt és felvállalta az ifjú pár autóztatását!A szép bordó autóját lemosatta az alkalomra és kapott egy kis finom virágdíszt is.Volt benne klíma , ami egyébként szó szerint életmentő volt, külön köszönet érte! Anyósom drága a maga 82 évével ugyanis állta a sarat és a meleget, de azért a meleg győzött, és a 48 fokos bónapon a Fő téren kicsit nem érezte jól magát.Szóval ekkor jött az én bátyám és betuszkolta finoman az idős hölgyet a fridzsiderbe/mármint a klimás kocsiba/ és jegelte a problémát!
VIRÁGOZÁS
Szeretem a szép virágokat /jó ember vagyok akkor?/, és szerettem volna fréziacsokrot.Csak volna mert felhomályosítottak, hogy az sajnos ilyenkorra már kipurcan virágilag, tehát válasszak mást. Jó , de mit?
Izgatott egy kis gömb alakú csokor, de aztán beláttam hogy gömbnek itt vagyok én , a virág inkább kecses finom legyen.
Maci ismer egy bájos virágos- hölgyet, aki évtizedek óta köti neki a virágokat.Meg persze az eddigi összes nőjének, anyósának, anyósszerűségnek családtagnak és stb.Nekem is Irénke készítette az eddigi csokraimat, nagy szeretettel.
Most végre megismertem és halgattam rá; elmondtuk milyen lesz a ruhám és Ő ajánlott egy egyszerű, nem túlcsicsázott orchideacsokrto. Na én nem vagyok oda az orchideáért, de gondoltam hallgatok rá.
Hát hálás is vagyok ezért Neki, olyan szép lett a csokor /még 2 hétig tartott esküvő után/ hogy az csak na!!!
Macinak is készített egy finom, decens kis díszt.
FOTÓZKODÁS
Sokadik probléma volt, mert nem volt ismerős fotós. Az egyik kedves baráti házaspár esküvőjén volt egy csende fotós, aki szimpatikusnak tűnt akkor. Igen ám, de nem láttuk még az akkori képeket, azt sem tudtuk hogy lehet elérni.
Aznap amikor bementünk egyeztetni az anyagkönyv vezetővel a dolgokat, kint üldögéltem az aulában.Odajött egy kedves Úr, aki kérdezte esküvői dolgokat intézünk.Mondtam igen, erre finoman ajánlotta hogy Ő ott szokott fotózni, és hogyha gondoljuk nézzük meg a képeit.Nincs vételi kötelezettség, csak pillantsunk rá a munkájára.Halkszavú, kedves ember; megnéztük a fotókat!Maci rámhagyta ha gondolom maradjunk ennél az Úrnál, egy előszerződést írtunk, pénz nélkül, ha kell szóljunk vissza. Visszaszóltunk és Ő fotózott az esküvőn! Nem zavart senkit, csendben dolgozott, soha nem volt útban ,nem zavart a ceremónia közben senkit sem. Profi és ismerte a terepet!
Szóval ceremónia végén, gratulálók elfogytak 1 óra után; mondta Majtényi Úr menjünk a Zichy kastély kertjébe, ott szeretne fotózni.Odamentünk.Na kérem , engem aztán lefotózni azt csak paparazzik tudnának, ha nem látnám őket!Utálom ha fotóznak, nem vagyok én modell!
Ennek az embernek sikerült viszont olyan képeket készítenie, amit még soha senkinek! Az esküvői képek szuperek lettek, nem beállított képek hanem természetesek!Látszik rajtuk a boldogságunk!Végignevettük az egészet és ebben me kis része volt a fotós személyének.,Nem rőltette ránk magát, nem állított be minket, csak ajánlotta hogy így vagy úgy legyünk!
Most én ajámlom Őt, aki szeretne bármilyen rendezvényen klassz képeket:)
http://majtenyifoto.hu/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
