BICAJ NUKU

Gondoltam megosztom Veletek a délutáni horrort, ami nálunk ma megesett!
Szép verőfényes délután a Belvárosban, a ház félemeletén egy helyes kis bicikli parkingolt. Erős lánccal, szép komótosan odabiztosította a tulajdonos, a korlát rácsához.
Szent megnyugvással felment dolgozni az irodába (az Élet fintora, éppen a bicikli felett van az iróasztala), mert tudta a kis "paripát" 2  kamera figyeli, tágra nyílt szemekkel! Nos ez így is volt! Ám a műszak végén,délután a szegény kis bicaj-tulaj már csak kihűlt helyét találta a cangának, a kihűlt lépcsőházban. A forró nyomok is kihűltek...
Egy HŐS vihette el, gondolta! Meg akarta menteni biztos!De kitől, mikor a kamerák árgus-szemekkel lesték, és idegen ugye nem nyúl más dolgaihoz (8.parancsolat)!!
Hát HŐS-ünk baromira nem zavartatta magát és szépen elkötötte a más tulajdonában álló,  a félemeleten dekkoló biciklit! Mondjuk tök jó, hogy HŐS-ünket rögzítette az egyik kamera premier plánból, a másik valószinűleg ügyködés közben, valamint kamerás beengedő-kaputelefon van; paranoia a köbön!
Holnap bekérik a rögzített felvételt és a rendőrségre viszik!De ettől még a mai este álmatlanul telik majd  a kis bicaj-tulajnak, mert aggódik a kis "paripáért"!
Nem is tudom mi lenne  a"méltó" büntetése az ilyen HŐS-nek! Talán le kellene vágni a kezeit, mint Szt.László idejében! Vagy inkább a lábait és akkor nem tudna pedálozni...

EGY ÉJ 17 PILLANATA

Hajnali 2.40-kor valaki megfogta a bal bokámat és iszonyatos erővel elkezdte húzni.Stirlitz tudta, a görcs volt az! Jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat, de az első helyén sípszó állt!!!
Aztán felpattantam, ahogy egy jól sikerült talajtorna gyakorlat után az ember szokott! Nem röhög a kedves Olvasó, ugyanis a valahai tornászkislány előbújt belőlem: Dévény Panni néninél tornásztam, Fischer Annie is zongorázott az egyik bemutatónkon. Ezt egy 16 mm-es filmen meg is örökítették, valamikor 1867 után!!!!
Na szóval ott álltam hajnalban, a sötétben az ágy mellett a bal lábamon, a görcs meg bennem!Stirlitz tudta, el kell jussak a konyháig a kalcium tablettáig! Víz volt mellettem, de abban ugye elég kevés a kalcium, így minden erőmmel nekiindultam a kb.10 méteres távnak. Ilyen idétlen helyzetekben mindig rám jön a röhögés, most sem volt ez máshogy: eszembe jutott Hofi Géza mondása: -Tudja mennyit futok 100 méteren?10 métert!
Lelki szemeimmel láttam, ahogy a hajnali futamon ,az irdatlan iramomban lehagy egy csiga! Most valóban 100 méternek tűnt a pár lépés!
Na elértem a célt,  elnyertem az első díjat: a kalcium tablettát! Kavargattam a pezsgőtablettát gyorsan hogy végre megigyam, addig ott feszítettem a konyhakövön állva, mezítláb! Na  most mondjuk ha ez a Hawaii szigeteken történik, ott ugye szép melegek az éjszakák, de a konyhakövön hajnalban valahogy  nem ez jutott eszembe.Lefagyott a talpam! Stirlitz tudta, a pezsgés kell! Igen de nem a pohárban, hajnalban, kínomban!
Na csak legyűrtem a koktélt és vártam. Kis idő múlva hatott és úgy éreztem kiállt a görcs. Lassan vissza- iramodtam az ágyhoz. Elértem és bedőltem; már annak hogy görcs nuku! Stabil oldalfekvésbe helyezkedtem, biztos ami biztos, legalább ne fulladjak meg! De más is oda feküdt mellém!Na vajon ki? A görcs álljon bele!
Annyira fáradt voltam addigra, hogy erősebb lett a késztetés a görcs legyűrésére az alvás javára!
De Stirlitz tudta, hogy az ördög nem alszik, legalábbis nem mindenkivel! Hát reggel 6.30-kor megint megfogta  a bokámat!

u.i.:Stirlitz is kínomban jutott eszembe hajnalban. A vicc rémlett ugyanis:
Stirlitz, mikor este átment a parkon, észrevette, hogy egy szempár figyeli.
- Müller - gondolta Stirlitz.
- Stirlitz - gondolta a bagoly.

FÉRFIAK VS. NŐK

A férfiak erősebbek mint a nők!

-Komolyan? 9 hónapig bírnál a hasadban hordani 3 kilós kisbabát? Bírsz főzni,takarítani és telefonon beszélgetni egy időben? Bírsz egész nap 10 cm-s magassarkúban sétálni? Bírsz egész éjszaka sírni,és amikor reggel felkelsz, olyan mintha semmi se történt volna?
Jegyezzétek meg férfiak.. A nők csak addig szorulnak segítségre,amíg a frissen festett körmük meg nem szárad. 

WÍNER SNICLI avagy MESÉL A BÉCSI-SZELET

Nos tudok helyesen írni, de ezt nem hagyhattam ki. Ma ugyanis nagyon rossz voltam.Effektíve falánk!
Az történt ugyanis, hogy amikor Anyutól eljöttünk a kórházból, betértünk kedvenc Bécsi-szelet Éttermünkbe, az István utcába   http://becsiszelet.hu/?menu=load&tp=102 .
Voltunk ott 2 hónapja és akkor is ugyanezt rendeltük, csak valahogy a méretre nem emlékeztem! Hát igen mi nők erre hajalmosak vagyunk!
Szóval belém bújt a kisördög és a 30 dkg -os változat mellet döntöttem, kis osztrák káposzta-krumpli salátával spékelve. Maci a 18 dkg húsi mellett voksolt. Gyanítom valamit tudott!
Megérkezett a pincérnő és természetesnek véve a dolgot a nagyobbikat szerette volna letenni Maci elé. De azért megkérdezte, és a válasz után elkerekedett szemmel letette elém a rettentően nagy bécsi-szeletet.
Maci rendes volt, hogy enyhítse a hölgy elájulási szándékát, kért magának egy pár szelet kenyeret! Így jelezte hogy Ő a férfi a házban! Ja csak én vagyok az Oroszlán!
Először meghökkentem, valahogy írtó nagynak tűnt a rántott húsi! Mit rántott húsi, ez egy irdatlan nagy pizzatányéron fekvő, fél malac volt!Kiklopfolva, bepanírozva !Jaj!
Kettévágtam hogy legalább optikailag enyhítsek a dolgon! De  hiába, észrevettem hogy az én félszeletem akkora mint Maci teljes szelete! Nagyon elszégyelltem magam! De ezen az érzésen úrrá lett az éhségem!
Szép komótosan legyűrtem a kaját és amíg eljutottunk az autóig később, azon gondolkodtam hogy legközelebbre emlékezni fogok a méretekre! Meg a Tízparancsolatra is! De minimum 8-ra belőle!
Legalábbis" rántotthúsilag" biztos !