2009. május 16., szombat

HAYDN ÉS AZ IDŐ

Ez az Iparművészeti Múzeumban nemrég megnyílt kiállítás címe.Még sajnos nem láttam, de elmegyek és megnézem, mert érdekelt volt benne a kis cégem is.Dolgoztunk ugyanis a Múzeumnak, hogy ne legyenek hiányosak a kiállított tárgyak.
http://www.imm.hu/haydnesazido/index.html
Rövid leírás itt a linken.
LUMNITZER NŐVÉREK ÉS WITTMANN FIÚK

Most hogy visszanézem a blogot, szerkesztés címszó alatt, kezdem látni hogy olyan vagyok, mint a Lumnitzer Nővérek és a Wittmann Fiúk.Álruhában járok-kelek, és mindenféle kritikát leírok ide.
Még jó hogy Michelin csillagok nincsenek a kezemben!
Na nem eszik olyan forrón azt a kását!
HECK A KARÁMBAN

A cím elég idétlenül hangzik, mert a karámban ugye általában lovak vannak és nem sült halak.
Nos nem tudom miért így nevezték el ,a kajáldát , de mindegy. A lényeg az, hogy többen is ajánlották, itt van a legjobb heck. Igazuk volt!!!!

A Karám megtalálható, ha kocsival mentek Szigethalom helységet elhagyva, a Taksonyi híd irányában. A híd előtt jobbra levő úton található, ahol a legtöbb autó parkol.
http://geospace.hu/#lat=47308860&lng=19026781&zoom=16&currentmap=0
ezen a linken van egy jó kis térkép!

Nos valóban a legtöbb autó ott állt a Karám előtt, emberek szép nyugodtan sorban álltak az ablak előtt!
Leparkoltunk és beálltunk a sorba.Teltház volt!!!Először kicsit kétségbeestem hogy állva kell ennem majd, de aztán amikor leadtuk a rendelést és kézbekaptuk az innivalónkat, Maci bájosan odapenderült 3 hölgyhöz és megkérdezte hogy szorítanak számunkra egy kis helyet.Aranyosan összébb húzódtak és leülhettünk.Akkor láttam milyen helyes kis adag kaját kaptak a hölgyek, és hogy milyen jóízűen falatoznak.Gondoltam ránk is ez vár majd. Kicsit vártunk csk és hozták a tálcánkat.2 30 dekás heck mosolygott volna, ha lett volnafejük.De szerencsére fejvesztve feküdtek ott, sültkrumplik , majonézek és kenyér társaságában.
Szépen nekiláttunk és befaltuk az egészet!Komótosan , szép lassan ettünk,kettecskén. Asztaltársaságunk,mint akik jól végezték dolgukat, lassan továbbálltak.De mikor felálltak az asztaltól, köszöntek és további jóétvágyat kívántak.Örültem és meg is lepődtem, ritka hogy idegenek ilyen normálisak legyenek!
Az egyik úr, akinél rendeltük a halakat odajött , letörölte az asztalt/ahonnan a társaság elment/ és nevetve megkérdezte:minden rendben, jó időt futottunk a halsütéssel?Kedves gesztus, egyre ritkább! Amikor befejeztük a halazást, egyszercsak ott termett egy hölgy és már el is vitte a haltetem maradványokat.
Feltápászkodtunk és nekiindultunk, hogy a kocsit elérjük valahogy..Ez kb.10 méter távolság volt csak. Akkor láttam hogy van kézmosó, szappan, papírtörölköző is.Kellemes csalódás volt,mert talán hazáig ragadtam volna, bár mind a 10 ujjamat lenyaltam!

Pechem volt:szemben a Karámmal van egy palacsintázó: Diéta ide, vagy oda /ezesetben inkább oda/meg kellett látogatnunk azt is.Kedves lány az ablakban látta hogy tanakodunk, mondtam filózunk csak , hogy fér-e belénk vagy sem/erre felsorolt kb.7-8 féle ízesítésű palacsintát/.Mondanom sem kell, fért.
Igaz hogy én csak egy darabbal dicsekedtem, Maci pedig csak 2 darabot bírt betermelni.
Nagyon figyelmes kiszolgálásban volt részünk és a palacsinták is fincsik voltak.
Végső konklúzió:halat enni érdemes, de csak úgy, ha utána még marad hely a hasatokban 1-2 palacsintának is!!!
RÉZKARCOK ÉS SZOBROK BŰVÖLETE





Utunk tovább vezetett a Koller Galériába,a Várnegyedbe.Egy igen tüneményes kis galéria bújik meg, a Táncsics M.utcában, az ódon falak mögött.


Szóval megkerestük a házat és bejutottunk a kis mese-oázisba.Egy tüneményes hölgy a házigazda,aki körbeinvitált és aki bájosan odajött és "bemutatta a szoborkert lakóit". Ajánlotta, hogy miután látja mennyire beleszerettem az egyik szoborba, alkudozzak az árából nyugodtan.Nos ha nyernék a lottón, ezt bátran meg is tenném.De sajnos nem lottózom!Talán majd máskor!



A szerelmetes szobor Párkányi Raab Péter alkotása:A gyöngy születése.






A Galéria nagyon kis kedves helyiségekből, konkrétan 3 szintből áll.Az alsó szinten a falakon láthatók a képek, a következő emeletre a lépcsőn lehet feljutni / mellette a falakon is van elhelyezve kép/, ott szintén telis-tele képekkel és a végén a harmadik szint.


A leginkább Takáts Marci és Gross Arnold képei hoztak lázba.

Gross Arnold:Tordai műteremház


Takáts Márton:Budapest, hommage á Piranesi, Széchenyi fürdő


Lefelé jövet Maci kikandikált egy kertbe, akkor még nem tudtam ez lesz a vesztem!Gondoltam egy sima kert, növényekkel.Nem az, nem csak az:Szoborkert!Tele mesés szobrokkal és növényekkel! Tessék elmenni oda és megnézni! Mint a Varázsló Kertje!











"A magyarországi műkereskedelem a háború utáni években jelentős változáson ment keresztül.
Ebben az inkább állóvízre emlékeztető környezetben határozta el 1950-ben Koller György, hogy létrehozza – az akkori jogszabályok adta lehetőségek mellett – a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségét (RMAK). Az alkotóközösség még az adott kommunista viszonyok között is igen sikeresen működött, éppen ezért állandó megfigyelés alatt állt, illetve 1952-ben átmenetileg még be is tiltották. Végül Csók István, Szőnyi István ,Glatz Oszkár és mások segítségével elnyerve az akkori miniszterelnök-helyettes, Erdei Ferenc szimpátiáját, lehetővé vált, hogy szigorú keretek közé szoritva, Koller György vezetésével tovább működhetett.1980-ban az RMAK megnyitotta Magyarország első "magángalériáját" az elegáns budai Várnegyedben, Amerigo Tot – a világhírű magyar-olasz művész – műteremházában.

Célunk, hogy a néző szükségszerűen ne azt érezze, hogy a kortárs művészet és a műalkotások tőle függetlenül jönnek létre és mutatják meg önmagukat.
Ma szinte újdonságnak számít visszatalálni a figurális kifejezésmódhoz, azokhoz az eszközökhöz, amelyek talán a legközelebb állnak az ember érzékeihez és gondolataihoz. Ahhoz a világhoz, amelyben leginkább képes önmagára ismerni, azonosulni mások gondolataival, valamint kapcsolatot találni saját környezetével. "


idézet a Koller Galéria weboldaláról : http://kollergaleria.hu/cgi-bin/koller.cgi?LANG=HU
GYÉMÁNT ANZIX


Ma délelőtt ellátogattunk a Társalgó Galériába. Ez addig a pontig egyszerűnek tűnt, amig megtaláltuk a Keleti Károly utca 22 számot.Igen ám, de ott nincs rendesen kiírva a Galéria holléte.Egy egyszerű kis tábla van a falon és kész.Bementünk a házba.Ott fogadott az első érdekes tény:olyan belülről mint egy elvarázsolt ksatély.No valahogy a lépcsőkön balanszírozva megtaláltuk a Galériát, a sok ajtó között.Beléptünk és olyan volt , mintha egy kastélyba érkeztünk volna.Csodálatos belső terek, stukkók és persze a képek. Gyémánt László zseniális festményei a falakon. Érdemes megnézni őket, mert a képernyőn és monitoron nem ugyanaz, mintha az ember ott áll előtte , és érzi a festék illatát.Szó szerint!!!

Csodálatos tájképek, az amerikai útról hozott emlékek lenyomatai; élő portrék,amelyek szinte megszólalnak, úgy lógnak ott a falon.Mintha arra várnának, hogy a látogató egy pár szót váltson velük.

Miután van szerencsém ismerni Gyémánt László festőművészt és kedves feleségét is, egész más íze volt a kiállításnak.


L'ART POUR L'ART

Péntek este végre felhőtlen szórakozásnak néztünk elébe. A nagy kedvenceink előadására indultunk, a Bábszínházba.Sikerült is odaérnünk fél órával a kezdés előtt, így láthattam az utcán a tömeget, tudtam teltház lesz. Ja és végre találkoztam egy elefánttal, aki kávéházi cuccban díszelgett!!!
A jegyeink a középső székekre szóltak, Maci megszerezte a legjobb jegyeket.Így viszont elsőként kellet bemászni a helyünkre.Nem sikerült, mert megelőztek a sor széléln ülők.Lerakták a feneküket és meg voltak sértve, hogy kezdés előtt 10 perccel még jönnek mások is.Igaz hogy a 13 szék közül, ami a bal oldalhoz tartozott csak ők öten ültek, de hát nagy dolog volt felemelkedniük.Nagy kaland, nem érdekeltek, húzzák az orrukat:hogy lehet felnőtt embernek ennyi esze, vagy nagyon fradtak voltak biztos.Nos végre elhelyezkedtünk a gyerekszékeken :kiskoromban nem tűnt ennyire szűknek az ülés, vagy azóta ennyire megnőttem volna széltében és hosszában is. Azt gondolom, hogy a L'Art pour L'Art Társulat produkciója megérdemelne egy nagyobb színházi termet!Teltházzal megy mindig, alig lehet 2 hónappal előbb jegyet venni!!!
Az előadás 10 perc késéssel indult, de kárpótolt!!!Úgy röhögtem végig szinte az egész másfélórás produkciót, hogy rengett az egész sor szék alattam!Maci is élvezte, láttam a szemem sarkából, akkor amikor éppen nem könnyeztem a nevetéstől!Szóval Anti bácsi, Besenyő Pista bácsi, Margit és Evetke hozták a formájukat!
Nekem a kedvencem Dolák-Saly Róbert!!!Elég volt hogy bejött a színpadra és vastaps fogadta.Volt egy jelenet, amit nem tudtak elkezdeni Szászi Mónival, mert annyira röhögött a közönség, hogy kimentek és újra bejöttek.Nem bír ellenállni az ember a röhögésnek, nem beszélve arról, amikor a Nagypapa jelmezében megjelenik , vagy éppen diavetítést tart, leesem a székről a röhögéstől.Ott végem volt, nagyon nem bírtam magammal megint! De más sem!
Merem ajánlani a műsort mindenkinek, aki szeretné egy kicsit elfelejteni hogy mi folyik éppen a nagyvilágban!Garantálom, utána feltöltődve fog bárki kitámolyogni a színházból!
http://www.lpl.hu/index.php
Itt megnézhetitek mikor lesz előadás, hogy legyen időtök jegyet venni!!!
CAPTAIN COOK

Péntek délelőtt találkám volt, egy kis csajos dumálás címén és leültünk a Captain Cook teraszára.
Itt is jártam már jópárszor, nem volt meglepetés a dolog.Hittem, de most még kellemesebben csalódtam: a jegeskávék nagyon jól sikerültek, a pincérlány /aki sokszor hozott eddig is kávét nekünk/kedves volt és figyelmes, nem tolakodóan vitte el az üres poharakat, cserélte a hamutálcát bájosan, megköszönte a pénzt és a borravalót is, a többiek is köszöntek és mosolyogtak őszintén.
Végre itt nem csalódtam, igaz itt nem volt élőzene sem!!
HASTA LA VISTA

Inkább asztalra vissza!
Csütörtökön volt szerencsém kávézni a Vista Cafeban.Nem először járok a Paulay Ede utcai kávéházban , amely étterremként is működik.
Eddig nagyon jó tapasztalataim voltak:a cappuccino finom volt, a házi málnaszörpjük is érdekes ízű volt/korsóban, a tetején mirelit málnákkal/, a legjobb viszont a lecsójuk volt/piros kislábasban/.
Csütörtök este viszont fejére állt a világ:amikor odaértünk 1/2 7-kor csak egy pár volt, gondoltam nyugodt beszélgetésünk lesz.Leültünk barátommal a kávéház relatív közepére, mert az a nem dohányzó rész.A pincér érkezett és rendeltünk: én kértem "egy nagy adag valamit"/persze kávét!/ ami forró és sok.Latte macchiato volt a válasz.Bólintottam.
Andris kíváncsi volt , hogy milyen kávéból főzik a finomságokat.Na itt a pincér szeme kerekedett egyet és finnyásan azt válaszolta, hogy természetesen Illy kávéból/honnan kellene a kedves vendégnek tudnia ezt magától?/. Az kitűnő, jött a válasz és egy cappuccino lett rendelve. Valahogy itt még nem gyanakodtam...
Nos kávék megjöttek szépen:a cappuccino az még csak rendben volt-1,5 dl körül, tejhabbal és kis keksz a tányéron.Az enyém a latte mindentbele az viszont borzalmasan nagy bögrében jött,szerintem fél liter volt és az íze a zaccból préselt mosogatóronggyal ízesített löttyhöz hasonlított.Tény meleg volt, sok volt és barna.Ja meg kesz is volt a tányéron:1 darab, 1*1,5 cm méretű.Beledobáltam naivan 2 darab édesítőt, azután még 2 darabot. Semmi íze nem volt.
Eliszogattam az este folyamán, mert nem óhajtottam botrányt okozni.
Közben az éttererm kezdett megtelni: a hátam mögötti asztalhoz csajok érkeztek, szép sorban kettesével/lehet hogy kézen fogva?/.Elkezdtek csacsogni!!!Most értettem meg a férfiakat:ez rémes:Olyan volt nekem, mint a született feleségek , szex nélkül, NyúJorkban...Rémes!
Az egyiküknek a hangja a Scholl-reklámból ismert,szombat esti frász táncos sellő-lányáéra hasonlított.Iri/ngó/tált a hangja!!!Nyafogtak egymásnak a salátákért és a pincérek odavoltak ezért. Nos néha csönd lett:olyankor ettek vagy párosan kimentek valahová.Gyanítottam dohányoznak vagy mellékeshelyiségbe sétafikáltak akkor.Olyan hangerővel beszélgettek két saláta között, hogy nem hallottam Andris mit mond az asztalnál nekem.
Azután jött a meglepetés:Krunczinger Aranka zongoraestje következett élőben!!!Brühüühühühü!
Na itt már egyáltalán nem lehetett még a salátástányérokat sem hallani, elnémultak ők is, azután hazamenekültek...
Mi még kitartottunk, el kellett fogyasztanom a barna lötyit és aztán feladtuk a harcot.9 előtt meglógtunk , az utcán kellemes "csönd" volt.Csak a kocsizajt lehetett hallani.
Macinak meséltem és levonta a végső konklúziót:miért kell ilyen puccos helyre menni, ahol élőzene van? Majdnem nyakonvágtam.
Régen amikor ez normális dolog volt, hogy XY bárzongorista esténként zongorázott, a kedves Szüleim hallották egymást az asztalnál!Persze nekik nem jutott eszükbe , ellentétben velem, hogy le kellett volna csapnia zongora tetejét!!!!!Akkor csönd lett volna.És punktum.

2009. május 12., kedd

HÁROMGENERÁCIÓS-KIÁLLÍTÁS


/Takáts Márton:Várakozás/Műterem//

Emailt kaptam megint: a Koller Galériában , fent a Várban egy nagyon érdekes kiállítás nyílik ezen a héten. Természetesen a nagy kedvenceim egyike, Takáts Márton "rézkarcoló"-művész munkái is ott lesznek!!!!
Három generáció mestergrafikusai: csoportos kiállítás. A május 14-én nyíló kiállításon bemutatott művészek munkáiban különleges élményt nyújt a mintegy három generáción át követhető műfaji rokonság, a hagyománytisztelet, ugyanakkor az explicit módon különváló stílusbeli sajátosságok, az esztétikai és képi világok, tematikák egyéni jellegzetességei.
Artner Margit, Gross Arnold, Gyulai Líviusz, Hincz Gyula, Kass János, Orosz István, Reich Károly, Szabó Vladimir, Szalay Lajos, Takáts Márton művei lesznek kiállítva.
Vasárnap felmegyünk és megnézzük, utána beszámolok róla!!!!!Mindenki fellátogathat a Várba, a 16-os busz ott teszi lesz az embert és csak egy kicsit kell sétálni a Galériához:



Addig egy kis ízelítő:



Takáts Márton:Budapest, hommage á Piranesi, Széchenyi fürdő



Gyulai Líviusz:Robogás 2000 felé


Artner Margit:Cifra Palota



Szalay Lajos:Zenész





BABY BOOMMM

Nos egyszer már tettem említést egy jó kis babys oldalról: http://parentis.hu/
Érdemes odakattintani most is, mert akciósan kapható dvd!!!!
Kedves leendő és már "igazi" Szülők, nézzétek meg az oldalt!