VÁCRÁTÓTI CSIKÓTOJÁS

Persze hogy nem a csikótojás miatt mentünk Vácrátótra, hanem a Botanikuskert miatt. Régebben minden évben egyszer ellátogattam oda,csak az utóbbi 4 évben szoktam le erről; sajnos.

Most viszont újra megnézhettem a kertek kertjét, a nagy kedvencet!

Egy borús szombati délelőtt 1/4 12-kor landoltunk a parkolóban és tulajdonképpen ettől kezdve folymatosan sétáltunk, úgy két és fél órán át.A lábam meglehetősen jól bírta a kiképzést!!!Várakozáson felül tudtam mendegélni a kertben!Az idő is szép volt, megúsztuk az esőt!!

Meseszép hely, ajánlom mindazoknak , akik szeretnek a természetben lenni, kívánják a friss levegőt, szeretik a növényeket, a csendet és a madárfüttyöt egyaránt. Itt mindez egyhelyen van; távol a világ zajától, és mégis csak 1 órányira a Fővárostól.

A kert történetét nem írom le, inkább olvassátok el hitelesen a Botanika honlapján:

http://www.botkert.hu/

Képeket viszont készítettem, abból kaptok ízelítőt. Tessék csak nézni:

A Kutatóintézet központi épülete, a hajdani udvarház, amely most az igazgatóságnak, laboratóriumoknak, tanácsteremnek ad helyet.:

A lépcsőkön nyáresti hangversenyeket rendeztek régebben:

A Tornácosház:

A vízimalom farönkökből összerótt épülete:

A malomkerék:

Átellenben a malommal, hatalmas sziklákból épített alagúton a Sziklás-tóhoz érkezünk:

A növényház néhány lakója; csodásak, színesek, illatosak és megaméretűek is vannak köztük

A Nagy-tó partján Somogyi József "Csellós leány" szobra látható:

KIÁLLÍTÁS-LÁTOGATÁS

Szombaton elkalandoztunk végre a hatvani Moldvay Galériába, Pasqualetti Sophie kiállítására!
Pár kép már felkerült a blogra május 18-án, így azt most nem teszek már fel!
Érdekes kiállítás volt, Maci mondjuk kevésbé értékelte a nonfiguratív képeket, de a második szinten lévő képekkel már jobban el volt foglalva. Néha kommentálta mibe mit képzel bele, így nem "unatkoztam" , ez tény!

60 TÓ

Hatvan városáról van szó a címben, ahol most fedeztem csak fel milyen csodás tavak vannak.

Bridzsiékkel kalandoztunk a tavakhoz, eddig fogalmam sem volt milyen meseszerű helyek vannak megbújva a főutak mentén.

Nos egy szép nap megkoronázásaként autókáztunk arrafelé, amerre eddig sosem jártunk Macival. Két tóról van szó, illetve vannak a környéken még kisebb tavak is, de ez a kettő a legimpozánsabb! Bánya- és horgásztó funkciót lát el mindkettő, fürdeni már nem lehet bennük!

Horgászni annál inkább, erről a Hatvani Horgászegyesület oldalán olvashattok:

http://www.hatvanihe.hu/index.php?a=3

Beton tó:

Görbeéri tó:



Hihetetlen szépségű tájról van szó, képen nem is lehet visszaadni az élményt! Azúrkék víztükör, csodás part, és rettenetes infrastruktúra amit ott találtunk!

Illetve az egyik tónál végig nádas van, csak a nagy hohohohorgászoknak van itt-ott egy kis hely, hogy a horgász székekkel üldögéljenek ott egész álló nap!

Nem nagyon tudnám magam elképzelni, ahogy horgászfotelben üldögélek egész nap, és nem beszélhetek.Ha meg beszélnék, akkor gyanítom a halak inkább önkéntesként, maguktól vonulnának be a hal-konzervgyárba!!!

Szóval az egyik tónál a nádas uralkodik, a másiknál pedig az odahordott iszonyatos mennyiségű törmelék, föld.Kicsit olyan mintha feltöltötték volna direkt a partot, hogy nem menjen oda senki emberfia! Régen állítólag nagy élet folyt arrafelé, a parton.Fürödtek, szórakoztak az emberek!Nagy partik voltak, de most mintha holdbéli táj lenne!Kicsit olyan, mintha valakik szeretnék felparcellázni az egész tópartot!

Egy másik parti részen ugyan a horgászegyesület rakja ki a tagoknak a kiülőhelyeket, de ott meg még kotorják a tavat.

Ettől függetlenül érdemes odalátogatni, mert csodát láthat aki arra veszi az útirányt!