Kedves Olvasó! Most egy meseszép verset szeretnék figyelmedbe ajánlani. Egy nagyon különleges ember versét másolom be ide, mert olyan szépségeket költött, hogy mindenkinek el kell olvasnia.
Bogád Antal költőt és csodás költeményeit évek óta ismerem. Kedves érzékeny ember, akinek segíteni akarása, már-már emberfeletti küzdelmei egy lélek megmentéséért igen nagy Lélekről árulkodnak.
Csodás képek , sejtelmes szavak...
KATI LÁNYOMNAK
Ébredj Bájos Virág, nyisd ki égszín szemed,
Kelő Nap ragyogja, be a türkiz eget.
Ezerszín a világ, madárdal a réten,
Mosolyogj, hát kérlek, én Tündérem, Szépem.
Hajlékodban oly rég, bánat vert fel tanyát,
Rád terítve a Gond sűrűn szőtt fátyolát.
Szép szemeddel kérded, hogyan, merre tovább,
Ki építed régen, Szeretet- templomát.
Ki szeretett nemrég- ügyet sem vess rája,
Ne zárd magad önként Lélek-kalodába.
Hol a szívvel látnak, ott szabadság terem,
Irigy ember fészke: a Gyűlölet-verem.
Meglásd, jóra fordul, hígyj, remélj, és szeress,
A rosszakarókon ne bánkódj, csak nevess.
Zárom most levelem, Kegyednek átadom,
Csilingelj, és kacagj, drága Kati-Napom.
Bogád Antal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése