2009. május 30., szombat





VÁCRÁTÓTI CSIKÓTOJÁS


Persze hogy nem a csikótojás miatt mentünk Vácrátótra, hanem a Botanikuskert miatt. Régebben minden évben egyszer ellátogattam oda,csak az utóbbi 4 évben szoktam le erről; sajnos.
Most viszont újra megnézhettem a kertek kertjét, a nagy kedvencet!
Egy borús szombati délelőtt 1/4 12-kor landoltunk a parkolóban és tulajdonképpen ettől kezdve folymatosan sétáltunk, úgy két és fél órán át.A lábam meglehetősen jól bírta a kiképzést!!!Várakozáson felül tudtam mendegélni a kertben!Az idő is szép volt, megúsztuk az esőt!!
Meseszép hely, ajánlom mindazoknak , akik szeretnek a természetben lenni, kívánják a friss levegőt, szeretik a növényeket, a csendet és a madárfüttyöt egyaránt. Itt mindez egyhelyen van; távol a világ zajától, és mégis csak 1 órányira a Fővárostól.


A kert történetét nem írom le, inkább olvassátok el hitelesen a Botanika honlapján:

Képeket viszont készítettem, abból kaptok ízelítőt. Tessék csak nézni:

A Kutatóintézet központi épülete, a hajdani udvarház, amely most az igazgatóságnak, laboratóriumoknak, tanácsteremnek ad helyet.:




A lépcsőkön nyáresti hangversenyeket rendeztek régebben:


A Tornácosház:


A vízimalom farönkökből összerótt épülete:

A malomkerék:




Átellenben a malommal, hatalmas sziklákból épített alagúton a Sziklás-tóhoz érkezünk:






A növényház néhány lakója; csodásak, színesek, illatosak és megaméretűek is vannak köztük






A Nagy-tó partján Somogyi József "Csellós leány" szobra látható:



Nincsenek megjegyzések: