Ma van a kicsit később!
Először is mea culpa!Tegnap sikerült a legkedvesebb virágos hölgyet átkeresztelnem Irénnek. Pedig KLÁRIKÁNAK hívják:) Ez persze azért van , mert folyton hüjéskedem és mindenből viccet csinálok. Na ezért a Férjem este leszúrt duplán, mint Rittbergert az özvegye.
Hihi,milyen furcsa azt mondani Maciról hogy a férjem.Ezt úgy 18 évvel ezelőtt nem gondoltam. Már csak azért sem, mert akkor ugyan jártunk már vele kb. 4-5 hónapot, de az olyan távolinak tűnt, hogy valaha is férjhez megyek /bárkihez is/!Igaz akkor 19 éves voltam, és Anya szerint akkor pont annyi eszem volt mint most.Ez két dolgot jelenthet:1.vagy már akkor is olyan okos voltam mint most , 2.azóta nem fejlődtem semmit.Tulajdonképpen mindegy.
Szóval most hogy ilyen szépen bocsánatot kértem Klárikától, elmesélem kedves Gyerekek a ceremóniát, ami az esküvőnkön megesett velünk.


CEREMÓNIA-KRÓNIKA


S felvirradá a nagy NAP, csupa nagy betűvel. Tudtuk, hogy kb.10 órakor kell elindulni a Fő térre, hogy ne késsük le az esküvőnket. A "hintó" 10-re pontosan ott lesz a ház előtt, Gyuri ebben nagyon precíz, nem késik.
Szóval a 10 órás induláshoz az kellett,hogy én frissen előmosott hajjal, ott álljak a lakás ajtajában és várjam Mártit.Ehhez az kellett, hogy kb.fél 6-kor fejjel lefelé álljak a fürdőkádban és samponnal a fejemen virítsak.Ehhez az kellett, hogy kb.5-kor felébredjek és kivonszoljam magam a legkisebb helyiségbe /ami nem a spájz!!!/. Ehhez képest, előző este 11-kor valahogy elaludtunk és nekem sikerült az izgalomtól hajnali 1/2 2-kor felébrednem, majd 1/2 4-ig forgolódtam aztán kirobogtam a "nem spájzba", utána pánikszerűen hajat mostam és 6-ig szerencsétlenkedtem. Na Márti szegény megérkezett végre. Olyan tündéri dolog volt Tőle, hogy elvállalt aznap engem , ugyanis az esküvő után 14 órára ment vizsgázni, valami igen izgalmas "statisztika a római joggyakorlatban az EU utáni évek médiagyakorlatában" című borzalomból!
Sikerült a vizsga és az esküvő ez volt a lényeg:)
Szóval hajbongyorítás, fülsütés,loknirángatás, rózsa-fejbenyomás,lakkozgatás után 9-kor megjelent a drága /mostmár/hites Uram és azt kérdezte mikor kap reggeli kakaót vajas kaláccsal??? Ott álltam mint "Claudia Schiffer", a fejem loknikban, rajtam egy sort és egy póló,papucsban valami csodául nézhettem ki , mellettem Márti aki karikás szemeiről ítélve egész éjjel joggyakorlatozott, és megjön a nagy Ő reggelizni!!!!
Lehet hogy ott és akkor elgondokodott, hogy inkább reggeli után visszafekszik aludni, és mire felébred, elmúlik az álom.Nem is akar ő nősülni?!
Na kaja után, teljes nyugiban elindult rendbehozni magát.Ez egy férfinél kb.20 percig tart normál esetben.Most 25 perc lett!
Arra hogy én mit ettem , abszolút nem emlékszem, de azt tudom nem sokat mertem.Mi van ha ki akar jönni belőlem , ami bement? Például a szülés is erről szól, nem??
Szóval vissza a loknikhoz,a fülsütéshez /merthogy a jobb fülemben nincs porc, babyként elfeküdtemegy pillant volt az eész, de úgy félek azóta hajsütőtől, mint ördög a tömjéntől!
Na hajam loknikban, jött a vakolat. Halvány lila szemhéjpúder, egy nagyon pici fekete ceruzával a sarkok, meg a szempillaspirál.Egész jól tűrtem, nem folyt ki a szemem.Utána jött a kedvenc ajakpír:gyümölcs ízű! Persze ezt leettem!
Na a lényeg, Maci kész lett rendesen időre én pedig mentem öltözni!

ÖLTÖZŐSDI
A ruhát leírtam, azt nem ismétlem. Persze mint ara, új alsóruházat kellett:)
Szert tettem egy bájos melltartóra, amiből kicsit majdnem kiestek a melleim, nem baj.
Szoros is volt a hátamon, dehát a szépségért ugyan szenvedni kell!
Csípőszorító:borzalom, de mintmár említettem ,kicsit több van rajtam ott a kelleténél.Genetikailag nem bírom leradírozni magamról!Akármennyi kínzógyakorlat után is ottmarad a fele.Az már ugyanis Én vagyok, nem valami idegen test!
Térdzokni:na ez a rettenet rettenete! De 33 fokban ha belepréselem magam egy normál harisnyanadrágba, akkor a combjaim valószínűleg soha nem heveriok ki azt a napot!
Harisnyatartóról szó sem lehetett, mert az hagyján hogy én megszalkadok a röhögéstől, de Macit fel kellett volna mosni ha meglát egy ilyenben:) A Micsoda nőben lehet hogy jól mutatott J.R.-en, de rajtam hogy nézett volnak ki?
Tehát elkezdtem magamra húzni a fent említett cucckat.Ehhez azért vegyük hozzá azt a tényt, hogy ideges az ember lánya, ki van smikelve, loknikkal a fején.
Borzalom volt mire a csípőszorítóba beletömtem magam. Nem vagyok annyira rémesen duci, de aznap 350 kilónak éreztem magam.Mire felvettem, eljutott az agyamig hogy abból majd csak délután 6-kor tudok kibújni.Mert ha időközben valamiért ki kellene mennem a "nem spájzba" akkor soha többé nem tudok visszabújni bele!!!
Na minden göncöt magamra aggattam, felékszereztem nyakamat egy gyöngysorral és úgy éreztem magam, mint a műanyag karácsonyfa december 24-én este.Engem fog mindenki nézni, ott fogok csillogni,még jó hogy a hajamban virágok vannak és nem csillagok!A stóla helyettesítette a girlandokat a fáról! Igaz ha elkezd az idegességtől hullani a hajam, akkor az lesz a mű-fenyőtű.
Cipőt felhúztam és akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen aznap van rajtam először a topánka!!!
Maci emlegette előtte, hogy :"drágám hord egy kicsit a cipőd hogy bírjad majd az esküvőn!"
Aha, 30 fokban otthon, frottírzokniban mi?Persze, nem hordtam.
Nem is volt vele baj, addig amig rá nem jöttem hogy rémesen nehéz benne kajtatni.
10 óra:hintó megérkezett.Lerobogtunk:4*százon indultam akadályversenyben.Valahogy megpróbáltam kiegyensúlyozni magam a liftig.Megváltás, lefelé nem kell lépcsőznöm!Maci battyogott telsej nyugalomban mellettem.Gondolom Ő már tudta mi vár rá,pont 20 éve ezt már eljátszotta Pannival:)

INDULÓSDI

Szóval kocsiba be, virágoshoz el.Akkor láttam a csokrot először.Addig a percig volt egy kis averzióm az orchideákat illetőleg.Eddig ugyanis alegtöbbször vagy a szokásos hosszú szárú virágot láttam, vagy a csodásan-rémes kis fiolás kompozíciót nőnapra. Elképzeltem magam, mint laboros Mancika a fiolás változattal.Kémcsövek összekötve és szalaggal díszítve!

Na persze nem olyan lett:mesés szép kis csokor lett, selyemfogó is volt rajta, finom diszkrét krémszínű tömött virágfejek, nyuszifüllel díszítve.Gyengébbek kedvéért:a nyuszifül nem playboy-nyuszi tartozék, hanem egy finom selymeslevelű növény.
Orchideát kapott Maci is a gomblyukába.Autó is kapott kis díszt, szóval fel voltunk cicomázva!
Indulás a térre!!!
Megérkeztünk a számomra oly kedves helyre! Ott voltak az esernyős kislányok.Kicsit később a fotós úr felvilágosított, hogy a szobrok francia kurtizánokról lett készítve. Na ja, balra a Házasságkötő terem, középen a Postakocsi Étterrem, jobbra az esernyős Pipik:)
Ilyen az Élet!

TORTÚRA
Szép lassan el kezdett a Tér megtelni ismerősökkel!Meg ismeretlenekkel, akikről kiderült ismerősök, csak 1000 éve nem láttuk egymást!
Szóval nagyon édes volt mindenki aki odajött!!!Köszönjük Nekik!!!!!!!!!!!!!!
Egyszercsak szóltak, hogy lassan szállingózzunk be vendégestül és akkor jöttünk rá hogy kezdtük kinőni a termet!Jött egy kedves hölgy és mondta hogy az ifjú párnak be kell menni az anyakönyv vezetőhöz adategyeztetésileg tanúilag...
És akkor történt meg a csoda:átviharzott az aulán egy Hölgy, maga után becsapta a házasságkötő terem ajtaját.Keresztbenvetett piros-fehér-zöld szalaggal.Miután nem volt ráírva, hogy Mísz Balaton , hetedik érzékkel sejtettem hogy baj van.
Mondtuk a másik hölgynek, hogy nem ezzel a szalagos nénivel van megbeszélve, de Ő azt mondta, sajnos akivel meg volt beszélve, az két hete már nem dolgozik itt!Menjünk be ehhez hölgyhöz a szobába és kész!
Kicsit kikeltünk magunkból, de nem durván!A vendégek ebből semmit nem sejtettek; próbálták magukat bepréselni a terembe!
Kisszobába toppantunk tanúkkal felfegyerezve.Én úgy éreztem magam, mint Rosinante; Maci drágámDon Quijote szerepét kapta. A tanúk voltak Sancho Panzáék!
Ott ült a Nagy Könyv mögött "Slachta Margit"./ Akiről annyit tudtam csak, hogy nagyon tetszik a neve.Azóta tudom Ő egy "Igaz ember" volt , köszönet neki a sok jótettéért!!!Tehát csak a nevét vettem most kölcsön:) /
Tehát ott ült a szalagos hölgy /aki 50-es éveit taposta aktívan/, aki teljesen ismeretlen volt számunkra és meg volt sértődve!!!!!!!
Ő, aki bement dolgozni szombaton és Mi , akik egyeztettünk egy másik emberrel életünk szép napjáról és aki trutyiban hagyott minket.Na kinek pocsékabb a kedve?
Villanhatott a szemem! Aki ismer tudja miről van szó, aki nem ismer az jobb ha nem tudja és ne is akarja!
Szóval közölte velünk, hogy Ő van és kész.Ha nem felelmeg nekünk akkor felhívja az eredetileg kiírt nőt és megpróbálja a kedvünkért berángatni Solymárról, hátha bejön.Na gondoltam ebből elég. Mondtam hogy nem a személyével van bajom, csak nem ez volt megbeszélve.Azt felelte, nem érti miért ragaszkodunk ahhoz a Nőhöz, aki csak fél éve dolgozik itt, Ő pedig 30 éve, és ő itt a vezető.
Engem meg baromira nem érdekel ki vezeti a hivatalt vagy a buszt. Az érdekel hogy amit megbeszéltünk és akivel az legyen!
Azt mondta mindent tud, mert nála van a papír amit egyeztettünk az eredeti változatban.
Aha, de Ő nem mond verset,VISZONT rendelhetünk a hangosító embertől cd-n 400.-ft-ért/aki kezelte a zenemasinát 5000.- ft-ért, amihez mi hoztuk a Cd-n a zenét, amire Dani segített ráírni jó minőségben/.
Elképzeltem amint megszólal a vers 4000.- ft-ért egy Cd-ről:Anyám tyúkja vagy a Medvetánc.
Esetleg Petőfi Sándor:Arany Lacihoz című örökbecsű darabja! Hallod-e Laci Te, nősülsz-e még az Életben?
Na vers kilőve,megnyugtattak hogy majd mindent elmond nekünk és akkor tudni fogjuk mit kell csinálni.Papírok kitöltve, vendégek beterelve, vonuljunk lassan mi is be.
Zene felharsant, kedvem a pincében na mindegy.Visszatáncolás nincs, Margit marad.
Egyébként a rendes nevét csak otthon az anyakönyvi papíron tudtam meg.Nomen est omen!!
Ja meg a neten is fent van!

CEREMÓNIKA
Szóval kézenfogva beandalogtunk a terembe, mögöttünk hű tanúink!Nagyon édes volt mindkettő!
Betrappoltunk a terem elejébe és lecsüccsentünk a támla nélküli székre.Mögöttünk a tömeg is leült; már akinek jutott szék. Csak utólag figyeltem fel arra, a képeket nézegetvén, hogy mekkora a fenekem.Ha támlás szék lett volna akkor nem tűnik fel talán.Miért is nincs ilyenkor támlás szék!Attól féltem egyébként, mostmár be merem vallani, hogy nehogy hátraessek. Képzelheti mindenki milyen látványt nyújtottam volna, mint hátradőlök jó szokásomhoz híven, a támlanélküliségben.Lábak az ég felé, csipőszorítótól mozdulatlanul ott fekszem!Brrrrr!!!
Na nem estem hanyatt!Ne röhögjetek!
Szóval Margit elkezdett kenetteljesen beszélni és én elkezdtem röhögni /nem teleszájjal, csak halkan/.Csak finoman végig-mosolyogtam az egészet!Rettenetes így utólag visszagondolva!
Szóval mese-mese-mese.Aztán azt mondta csókoljuk össze az örömszülőket.Na ez volt a hab a tortán.Egyikünk Édesapja sem él már sajnos, ilyet észrevehetett volna, nem szakítunk fel sebeket!!!!!!
Na mindegy, puszi-virág anyósoknak, akik tündériek egyébként , vica-versa.Ez nem a nevük!
Vissza a támlátlan székhez!Nem volt támaszom!
Kedves ifjú pár, fogják meg egymás kezét és mondják el a hűségesküt!Na egyébként ez volt a hab a tortán!!!
Szó nem volt ilyen hüjeségről, mondtam én egy puritán nő vagyok nem kérek ilyen habos dolgot.
Egyéb iránt mindneki tudta Maci elvált már egyszer , én nem voltam férjnél, de éltem már hosszú párkapcsolatban és nem vagyunk 16 évesek!
Nem volt mese, megfogtuk egymás kezét és a számunkra akkor hallott szöveget kellett volna visszaismételni.
Most jön az igazság:én röhögtem, nem bírtam beszélni; Maci kicsit nagyot hall /szelektíve süket, ha mondjuk valamit nem akar hogy halljon azt nem hallja,mint a gyerekek/a szöveg 3/4-ét nem értette.Valamit motyogott.Na szép pár vagyunk!!!!!Egy süket-egy hüje.
Mindegy, szerencsére elfelejtettek kihangosítani, úgyhogy az IGEN-emet senki nem hallotta, csak Maci és Anyu.Meg Margit aki szerintem a szájamról olvasta le.
Forró hitvesi csókváltás, szerintem közben is röhöghettem! Lecsüccs és jött a hidegzuhany.Bla-bla-bla-bla.... ez úgy órákig. Persze frászt, kedrült hogy 2 perc lehetett a szöveg de akkor napoknak tűnt / mint egy előzetesben/.
Aztán átadta a hiteles marhalevelet a Ház Urának /halk röhögés, ezek sejtenek valamit mögöttünk, gondoltam/!
Egyszercsak vége lett a megpróbáltatásnak.Margit finoman kikergette a vendégeket a 33 fokba a Térre!Azt mondta hogy mi kértük.Fenét, mi szerettünk volna kivonulni a zenénkre és a vendégek utána valóban kint a Téren gratuláltak volna.Ehelyett mindnekit kipréseltek a teremből!
Kézen fogott Margit minket és kivezetett Egyiptomból.Ja, a folyosón majdnem lekoccoltam a nyitott ablakokat,miért nem zárják be ilyenkor?
Lecammogtunk a lépcsősoron, hatásszünet az ajtóban, lépcsőkről átugrás a kockakövekre.Borzalom elkezdődött:iszonyatosan nehéz volt a minitűsarkúban eltalálnom, hogy ne a kockák közé ékeldőjek be, hanem a tetejükre lépjek és onnan csússzak le!Sikerült, ki lettünk állítva Térre és Margit átadott a jónépnek!

KÖRBECSÓKOLÁS
Nagyon sokan eljöttek és ez nagyon jólesett!!!!Idősek és fiatalok egyaránt, sőt volt akit akkor az Anyukája a pocakjában hozott el.Azóta megszületett már:)
Szóval álltunk a napon, a kapcsolóház előtt és jöttek és jöttek és jöttek!!! Mindeni puszit adott és ez olyan jó dolog!Igen jó kedvem kerekedett, Margitot el is felejtettem!
Kb.1 órán át csókolgattak minket:) a 33 fokon!Ömlött a víz rólunk.
Az ebédvendégekl elindultak a Trófeába, a többiek elszállingóztak hazafelé.
Mi pedig fotózkodni. Utána kaja!!!!!!!!!!!!


A ZEBÉD
Megérkeztünk a kajáldába, ahol már szinte mindeki ott volt. Addigra kaja, pia folyt rendesen.Én nekiláttam és egy üveg hidegvizet magamévá tettem.Éhes voltam nagyon, de a csípőszorító nem engedett enni nagyon.Szerintem ő éhesebb volt mint én, de inkább szolidarított:)
Szóval a vendégek körbemosolygása után, férjem beszédet mondott! Ilyen állítólag még nem volt, improvizált egy kis köszöntőt-köszönőt!
Előre becsomagolt egy vékony pezsgős poharat, buborékos fóliába és nylonzacskóba.Na erre lépett rá egy nagyot, a vendégek hangos "Mázl tov!" kiabálására!Úgy legyen!
Megkímélte a személyzetet a 4728 darabra széteső pohárhulladéktól!
Utána kaja indul:sikerült 0.4 dl hideg málnalevest magamba tuszkolni.Valahogy lement.Azután vendégszórakoztatásba fogtam és mentem egy kört.Mindenki olyan aranyos volt, ettek-ittak-dumáltak-mosolyogtak! Nagyon örült a lelkem!
A zenegép megadta magát, a 8 cd-ből kb. 3 percig szólt a zene, de nem baj mert a vendégek úgy zsongtak, hogy senkinek nem tűnt fel hogy nincs háttérzene.Igaz hogy a cd-k összeírása az 2 napi meló volt, de nem baj!Köszi Dani!