NYARALÁS I.
Útibeszámolómat végre elkezdem leírni, mielőtt a feledés homályába vész az emlék.
Asztali óra
Álló óra
Kályhák
Szekreter - házioltár
Asztali óra szekrénnyelEzer-fiókos szekrénykék /a kevdenceim/
Pianino
Dolgozószoba
Tabernákulum
A ferde átjáró
Ezen a nyáron kemény 4 napunk volt, hogy egyhuzamban nyaraljunk!Tulajdonképpen ennek is örülök, mert másank ennyi sem jut! Szóval kinéztük Kőszeget magunknak, arra nem jártunk még együtt.
Az első napon , egy meleg csütörtöki délelőtt útra keltünk Nagycenk irányába. Megnéztük a Nagycenki Széchenyi Kastély múzeumát és a parkból is ízelítőt gyüjtöttünk. A képek sajátok,úgy tessék "szemlélni"!
"A barokk kastély építészeti szempontból is érdekes. Kiemelt jelentőségét azonban az adja, hogy itt élt a "legnagyobb magyarként" tisztelt Széchenyi István. A kastély ma emlékmúzeum.
A kastély 1750 körül épült, 1800-ban Ringer József, 1840-ben pedig Hild Ferdinánd tervei alapján jelentősen átépítették. Az építkezést Széchenyi Antal kezdte meg az 1700-as évek derekán az itteni udvarház átépítésével. Majd a Nemzeti Múzeumot alapító, felvilágosult gondolkodású Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István is hozzájárult a ma is látható épületegyüttes kialakításához.
Széchényi Ferenc idején készült a főbejárat fölé a kovácsoltvas erkély. Széchenyi István 1838-ban Pollack Mihály tervei alapján bővítette mind a két oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnnyal. Az ő birtokossága idején élte virágkorát, s ha tudjuk, hogy 1840-ben, amikor építését befejezték, gázvilágítás és vízöblítés szolgálta a kényelmet, akkor ez valóban virágkora volt a nagycenki kastélynak." (idézet: http://www.vendegvaro.hu/ )
A kastély 1750 körül épült, 1800-ban Ringer József, 1840-ben pedig Hild Ferdinánd tervei alapján jelentősen átépítették. Az építkezést Széchenyi Antal kezdte meg az 1700-as évek derekán az itteni udvarház átépítésével. Majd a Nemzeti Múzeumot alapító, felvilágosult gondolkodású Széchényi Ferenc és fia, Széchenyi István is hozzájárult a ma is látható épületegyüttes kialakításához.
Széchényi Ferenc idején készült a főbejárat fölé a kovácsoltvas erkély. Széchenyi István 1838-ban Pollack Mihály tervei alapján bővítette mind a két oldalon egy-egy derékszögben csatlakozó szárnnyal. Az ő birtokossága idején élte virágkorát, s ha tudjuk, hogy 1840-ben, amikor építését befejezték, gázvilágítás és vízöblítés szolgálta a kényelmet, akkor ez valóban virágkora volt a nagycenki kastélynak." (idézet: http://www.vendegvaro.hu/ )
A Kastély homlokzata
Ízelítő a parkból
Ízelítő a parkból
A Katély Múzeum belülről:
Széchenyi családfa festményAsztali óra
Álló óra
Kályhák
Szekreter - házioltár
Asztali óra szekrénnyelEzer-fiókos szekrénykék /a kevdenceim/
Pianino
Dolgozószoba
Tabernákulum
A ferde átjáró
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése