2009. október 13., kedd

IN MEMORIAM L.É.

Éva volt az első nő. Pontosabban az első szülésznő, aki meglátta a bátyámat világrajövetelekor.
Kedves , mosolygós, belevaló nő volt. Egy rossz házassággal a nyakában elindult anno a 60-as években a nagy Amerikába. Kint aztán dolgozott mindenféle orvosi szakterületen, és aztán egy pár éve újra felbukkant az életünkben.
Nagyon kedves, vígkedélyű , jó humorú ember volt.Nem volt egy könnyű lélek, de így fogadtuk el és így szerettük.
Mindig hívott, menjünk ki Hozzá. Ott a ház és a kert, a medence, meg a macska!Nagyon nehezen viselte az egyedüllétet.Körbevették barátok, ismerősök, de úgy éreztem idegen maradt ott!
A legkedvesebb szórakozása nyugdíjas lévén, a vásárlás volt. Mesélte nevetve, hogy van ott Amerikában egy vásárlós tévécsatorna. Na onnan mindenfélét megrendelt. Már nekünk is van ilyen tévécsatornánk, igazán hazajöhetett volna.
Egyszer a háza előtt keveredett a mosómedvékkel zűrbe. A macik szétcincálták a kukáját és persze finom ételmaradékokat kerestek. Na ilyen lassan itthon is van, igaz nem macikkal...
Nem akart hazatérni Mo.-ra. Azt mondta Amerika annyi mindent adott Neki, nem hagyja ott.
Az utolsó hetekben már kórházban volt sokat, oxigénpalack nélkül nem ment sehová.
Mindenhová autóval ment, mint bárki Amerikában. Az orvosok igen rosszul szervezték a dolgokat, feleslegesen utaztatták ide-oda. Az ellátás sem volt mindig jó. De csak nem akart hazajönni!
Hiányzott Neki a magyar koszt.Emlékszem egyszer arról mesélt, hogy mennyire szeretne sóletet és császármorzsát enni. A születésnapjára küldtünk Neki postán. Vettünk egy 1 kilós sóletkonzervet és 2 csomag smargni-port /ahhoz csak vizet kell keverni/! Élelmiszert nem szállít a Magyar Posta, így a vámáru-nyilatkozatba azt írtam : a csomag tartalma 1 db könyvtámasz és 2 db tolltartó.Végtére is a könyvek nem dőlnek el a sóletkonzerv mellett, és a smargnis zacsiba is lehet tollakat tenni. A kézbesítésre azt jósolták 3-4 hét. A szülinap 2 hét múlva következett.1 hét elteltével jött a telefon; Éva volt és közölte:"Meg vagytok ti bolondulva, ez nagyon drága volt.A sóletet már megettem!"
A csomag értéke kb.1200.- volt,a feladás 12.000.- . De azt az örömet amit okoztunk vele, nem lehet megfizetni! Minden másra ott a Mastercard!!!!

Én még mindig abban bíztam , hogy hazatér. Az utolsó telefonbeszélgetésünk után döbbentem rá, hogy nem találkozhatom Vele többé!
Nem mondja nekem többet, hogy MUCIKÁM....

Nincsenek megjegyzések: