RÉZKARCOK ÉS SZOBROK BŰVÖLETE

Utunk tovább vezetett a Koller Galériába,a Várnegyedbe.Egy igen tüneményes kis galéria bújik meg, a Táncsics M.utcában, az ódon falak mögött.

Szóval megkerestük a házat és bejutottunk a kis mese-oázisba.Egy tüneményes hölgy a házigazda,aki körbeinvitált és aki bájosan odajött és "bemutatta a szoborkert lakóit". Ajánlotta, hogy miután látja mennyire beleszerettem az egyik szoborba, alkudozzak az árából nyugodtan.Nos ha nyernék a lottón, ezt bátran meg is tenném.De sajnos nem lottózom!Talán majd máskor!

A szerelmetes szobor Párkányi Raab Péter alkotása:A gyöngy születése.

A Galéria nagyon kis kedves helyiségekből, konkrétan 3 szintből áll.Az alsó szinten a falakon láthatók a képek, a következő emeletre a lépcsőn lehet feljutni / mellette a falakon is van elhelyezve kép/, ott szintén telis-tele képekkel és a végén a harmadik szint.

A leginkább Takáts Marci és Gross Arnold képei hoztak lázba.

Gross Arnold:Tordai műteremház

Takáts Márton:Budapest, hommage á Piranesi, Széchenyi fürdő

Lefelé jövet Maci kikandikált egy kertbe, akkor még nem tudtam ez lesz a vesztem!Gondoltam egy sima kert, növényekkel.Nem az, nem csak az:Szoborkert!Tele mesés szobrokkal és növényekkel! Tessék elmenni oda és megnézni! Mint a Varázsló Kertje!

"A magyarországi műkereskedelem a háború utáni években jelentős változáson ment keresztül.

Ebben az inkább állóvízre emlékeztető környezetben határozta el 1950-ben Koller György, hogy létrehozza – az akkori jogszabályok adta lehetőségek mellett – a Rézkarcoló Művészek Alkotóközösségét (RMAK). Az alkotóközösség még az adott kommunista viszonyok között is igen sikeresen működött, éppen ezért állandó megfigyelés alatt állt, illetve 1952-ben átmenetileg még be is tiltották. Végül Csók István, Szőnyi István ,Glatz Oszkár és mások segítségével elnyerve az akkori miniszterelnök-helyettes, Erdei Ferenc szimpátiáját, lehetővé vált, hogy szigorú keretek közé szoritva, Koller György vezetésével tovább működhetett.1980-ban az RMAK megnyitotta Magyarország első "magángalériáját" az elegáns budai Várnegyedben, Amerigo Tot – a világhírű magyar-olasz művész – műteremházában.

Célunk, hogy a néző szükségszerűen ne azt érezze, hogy a kortárs művészet és a műalkotások tőle függetlenül jönnek létre és mutatják meg önmagukat.
Ma szinte újdonságnak számít visszatalálni a figurális kifejezésmódhoz, azokhoz az eszközökhöz, amelyek talán a legközelebb állnak az ember érzékeihez és gondolataihoz. Ahhoz a világhoz, amelyben leginkább képes önmagára ismerni, azonosulni mások gondolataival, valamint kapcsolatot találni saját környezetével. "

idézet a Koller Galéria weboldaláról : http://kollergaleria.hu/cgi-bin/koller.cgi?LANG=HU