2008. július 19., szombat

POP KOHN

A tegnapi utunk az M1-es autópályán vezetett sokáig, így volt időnk bőven nézelődni. Megállapítottuk hogy Magyarország kukorica-nagyhatalom! Ennyi kukoricást még nem láttam egymás után sorban. Most már értem miért lehet velünk kukoricázni!
Azt gondoltam ki/a többiek nagy örömére/ hogy beadom újításként, a száron rögtön kipattogtatható pop cornt, tehát még ott frissiben kipattog a kukorica. Nem kell hozzá más, mint napenergia. Ügyes!- mondaná Kohn bácsi!
Ha a kukoricaolaj kukoricából készül, akkor a babaolaj…?

A kukoricás mellett bájosan virítottak a napraforgótáblák is. Maci mint agráripari szakértő, elmagyarázta nekünk,hogy a napraforgó akkor jó, ha a sárga szirmok nincsenek már rajta és a fejek is rozsdabarnák már. Mondtuk, persze mert addigra leég róluk a szirom biztos, mivel sokáig bókolnak a nap előtt. Egy frászt kedves olvasó: lepermetezik a sárga sziromkákat, hogy ne beléjük menjen az élet,hanem a magokba, így lesz jó olajtermő!Ez disznóság! Amikor én nagy munkával kiskoromban letépkedtem a virágszirmokat nem dicsért meg érte Anyu! Pedig micsoda meló volt;szeret-nem szeret alapon dolgoztam! Talán most fizetnének ha egy napraforgó táblát sziromtalanítanék, környezetvédőként s nem permetezném? Nem eszem többet szotyit!

Nincsenek megjegyzések: