SÁTORALJAÚJHELY

Miután jól megpakoltuk a hasunkat útra keltünk és elindultunk Sátoraljaújhely felé.Kb.80 kilométerre voltunk Édesapám szülőfalujától.Maci drága volt és odarepített engem. Még soha nem sikerült oda eljutnom, így ez nagy dolog volt nekem!Kár hogy Apa nem érhette meg...

Sátoraljaújhely a Zemplén fővárosa!-tartja a mondás.

Szépséges vidékeken át jutottunk oda!

Az az igazság, hogy lefényképezve hiába próbálom azt a sok szépséget megmutatni, nem lehet.Illetve én nem tudom, mert nem vagyok fotóművész!

Csodás szőlőtőkéket láttunk, izgalmas borgazdaságok mellett futott a kocsi.Eszembe jutott, hogy Apa miket mesélt anno kiskoromban..

Megérkezésünket eső fogadta.A városban elterelések voltak valami rendezvény miatt.Persze nem emlékeztem az utcák nevére, amire emlékeztem azokat már biztos átépítették. Megkérdeztünk egy idős bácsit hol van a városban cukrászda, megmondta.Ott nagyon finom sütit ettünk és a cukrászhölgyet kérdeztük a régi dolgokról.Pechünk volt,mert Ő csak nemrég került oda és a régi emlékekről mit sem tudott.Kicsit lelombozódtam, de hát ez van.

Hazafelé a régi zsidótemetőt még megálltunk lefotózni.Bemenni nem tudtunk sajnos, de fotók magukról beszélnek.